Elismerte Brüsszel, hogy szankcionálni akarták a nemzeti érdekeket

Beismerte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, hogy szankcionálni akarta a nemzeti érdekeket – írja a V4NA. A nemzetközi hírügynökség szerint az EESC egy új etikai kódexet fogadott el, melynek egy tervezetében az érdekütközések közé sorolta a nemzeti érdekek képviseletét.

A V4NA beszámolójának megjelenése után 2 nappal a bizottság kiadta a viselkedési szabályzatot, melyben az említett bekezdésben már teljesen más szöveg szerepelt.

A V4NA kérdésére az EESC sajtóosztálya elismerte, hogy egy korábbi tervezetben szerepelt ilyen, de mint írják, „több ötlet és javaslat is született”. Állításuk szerint a végleges tervezetet a V4NA első levele előtt szövegezték. Azt elismerik tehát, hogy a dokumentum valóban létezett. Mivel azt tárgyalták és módosították is, ezzel azt is elismerték, hogy a szervezet vezetősége el akarta fogadtatni azt, azonban ellenállásba ütközött a szervezeten belül is.

Arra ugyanakkor nem válaszoltak, hogy miért gondolták összeegyeztethetetlennek a nemzeti érdekeket az uniós közös érdekkel, és hogy hogyan definiálják az Unió érdekeit, a mi szerintük NEM egyezik a nemzetek érdekeivel.

Módosítás a háttérben?

Korábban a hírügynökség birtokába került az EESC magatartási kódex-tervezete, mely a szankcionálható érdekütközések közé sorolta a nemzeti érdekek képviseletét.

Akkor levélben fordultak a bizottsághoz, miért gondolják úgy, hogy a tagállamok érdeke nem összeegyeztethető az unió érdekével. Pár nappal később a bizottság Twitter-oldalán tette közzé, hogy elfogadta az etikai szabályzatot, melyben már teljesen más szöveg volt a V4NA által is idézett részlet helyén.

Az eredeti dokumentum 8. cikkének harmadik bekezdésének érdekütközés definíciója még úgy szólt, hogy

„gátolja a tag pártatlan és objektív feladatvégzését, például családi érdekeltség, érzelmi kérdések, politikai vagy nemzeti hovatartozás, gazdasági érdek vagy bármilyen más direkt vagy indirekt személyes érdek”.

A megkeresés után nem sokkal közzétett végleges verzió ugyanezen bekezdése már úgy fogalmazza meg, hogy „összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha valamely személyes érdek befolyásolhatja az egyént feladatainak független ellátásában. A személyes érdekek magukban foglalnak maguk a tagok, házastársuk, partnerük vagy közvetlen családtagjaik számára biztosított bármely lehetséges előnyt vagy lehetőséget, de nem korlátozódnak azokra.”