Nem jogsértés nagy nyilvánosság előtt gyalázni a magyarságot

A Fővárosi Ítélőtábla Kisbán Tamás vezette tanácsa szerint mégsem követett el jogsértést Tóta W. Árpád, amikor tavaly november 7-én a HVG.hu-n megjelent Magyar ember nem lop, csak kalandozik című cikkében „büdös magyar migránsokat” és „magyar banditákat emlegetett” – írja cikkében a PestiSrácok.hu.

A kifogásolt részek szövegkörnyezetestül:

Árpád fejedelem sem állította hadbíróság elé az Európát végigfosztogató vitézeit, hanem kitüntette őket. A rablást, gyújtogatást és erőszakot – »kalandozást« – pedig nem jogi határozatok állították le, hanem az augsburgi csata. Ott az történt, hogy a büdös magyar migránsok ugyan váltig állították, hogy ők bűncselekmény hiányában, sőt mellőzésével dúlják éppen a falvakat és kolostorokat. Ám az európai lovagok telibe szarták az ő játékszabályaikat és illiberális világképüket, és seggtől szájig beléjük állították a pallost. Ezután a magyar banditák bátran hazaszaladtak, és elújságolták, hogy kurva nagy verés jár most már a kalandozásért.

Ahogy azt korábban megírtuk, a magyar nemzet méltóságát sértő cikk miatt két magánszemély nyújtott be keresetet az úgynevezett kollektív személyiségi perlés intézményével élve. A felpereseket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás képviselte.

Májusban első fokon a Fővárosi Törvényszék még arra jutott: a HVG megsértette a felperesek emberi méltóságát, mert kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben.

Emiatt aztán 400 ezer forint sérelemdíj, valamint 176 400 forint perköltség megfizetésére kötelezte a Gyurcsány Ferencet rajongásig szerető újságíró kenyéradóját. (Tóta egyébként a Gyurcsány-érában a mindösszesen 160 millióba került Modern képmesék című köztévés propagandamesét szövegezte.)

Ezt az elsőfokú ítéletet változtatta meg pénteken a Fővárosi Ítélőtábla, amely elutasította a felperesek keresetét, és a csaknem 200 ezer forintos perköltség megfizetésére is kötelezte őket.

Kisbán Tamás tanácsa szerint ugyanis a „büdös magyar migráns” és a „magyar bandita” kifejezések „nem sugároznak át a közösségre, nem az egész közösség ellen irányulnak, „csupán” a publicisztika eszközeivel támasztják alá a mondanivalót. Kérdés: ugyanilyen ítélet született volna, ha a magyar helyett más nemzetet, népcsoportot sértegetett volna Tóta W.? A politikai ügyekben szélsőségesen elfogult, kettős mércét alkalmazó bíróságainkat ismerve: nyilván nem… – vélekedik a Pesti Srácok újságírója.

Ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás, a felperesek jogi képviselője a PestiSrácok.hu-nak elmondta: önmagáért beszél, hogy ezt az „átsugárzási” teóriát a liberális jogi szakirodalom használja, és a német joggyakorlatból emelték át. Az ügyvéd kiemelte:

a Kúriához fordulnak jogorvoslatért, mindent megtesznek azért, hogy a magyar emberekre is alkalmazzák a kollektív személyiségi védelmet.

Tóta W. Árpád nem ma kezdte a szenvedélyes magyargyűlölést. Ugyanez a lángoló honszerelem vezette a tollát, amikor például az ötvenhatos szabadságharcunkról azt írta: „1956-ban a kelkáposzta-főzelékért és a gépsonkáért harcoltunk”. Vagy amikor a magyarság drámai fogyása kapcsán megnyugtatta a nemzetet: „Most sem kevesen vagyunk, hanem buták.” Továbbá kifejtette: „Nosza, ezt számoljuk ki: mibe kerül felnevelni egy átlagmagyart, és hogyan aránylanak a képességei egy hasonló árú automatáéhoz? Megéri-e magyart tenyészteni?” Szerinte kár a népességfogyáson rugózni, nem fontos, hogy többen legyünk, mint most, mert: „A ma kikényszerített gyerekeket holnap el kell tartani, vagy éhen halnak. Nem erősek leszünk velük, hanem rosszabbul járunk, mint a muszlim tömegekkel”.