2019.05.12. 13:40
Az őrtűz vészt jósolt, de Úz-völgye halott katonáit mégsem szennyezi gyalázat
Április 30-án kétségbeesett írással fordult a székelység a magyar sajtóhoz Rekviem egy magyar katonatemetőért címmel.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
Fotó: Nagy Zoltán Péter
A Mediaworks online oldalain az írást leközölte, majd a helyszínen, Úz-völgyében készített anyaggal hívta fel a figyelmet arra, hogy első világháborús magyar katonai temetőben állítólagos román hősöknek emeltek emlékművet, és készítettek sírokat, amit május 17-én akartak átadni - írja a Feol.
1000 magyar katona nyugszik az Úz-völgyében, amely az első világháborúban stratégiai fontosságú átjáró volt, és az itt harcoló katonáink megvédték Magyarország határát. A területtel szomszédos román Bákó megye illetékesei úgy döntöttek, hogy román emlékművet állítanak a magyar sírok felett. Szombaton ezért őrtüzet gyújtottak a székelyek a katonai temető mellett. A terület parlamenti szenátora, Tánczos Barna elmondta, a székelyek úgynevezett lármafákkal, őrtüzekkel üzennek a határvidékről hegyről hegyre, dombról dombra, hogy vész van, hogy baj van. – Ugyanezt szeretnénk mi is üzenni ma este, hogy baj van a határvidéken, baj van az Úz-völgyében, hisz katonasír-gyalázás folyik itt néhány hete, és erre szeretnénk felhívni a nagyvilág figyelmét. – mondta az RMDSZ politikusa.
A székelyek élőlánccal készültek megakadályozni a május 17-re tervezett román emlékműátadást, amire a román belügyminisztérium reagált is, és két nappal a Mediaworks írása után közleményt adtak ki, hogy az átadást elnapolják, mert nincsenek meg hozzá a szükséges engedélyek. De a szombati őrtűzgyújtáskor megtudtuk, hogy a román hatóságok visszalépése sokkal erőteljesebb.
– Minden minisztérium, minden olyan racionálisan gondolkodó hatóságvezető vagy miniszter, aki a dokumentumokat megnézte, úgy döntött, hogy az intézményét nem viszi tovább a törvénytelenség útján, és azt kérték, állítsanak le mindenféle munkálatot, és május 17-én ne legyen román emlékműavató. – tájékoztatta Mediaworksöt Tánczos Barna.
A tervek szerint csak azután történhet bármiféle építkezés, ha feláll az a román–magyar bizottság, amely 2008 óta a 300-assal megjelölt törvény értelmében minden egyes katonai sírhely alkalmával fel kell álljon, el kell járjon. Az érintett megyei önkormányzatok csak ezután kezdeményezhetnek bármiféle emlékműépítést. A Mediaworks információi szerint, már ismert az a terület Bákó megyében, ahova áttelepítik a román katonáknak állított kereszteket, majd visszaállítják a fakereszteket a magyar katonák sírhantjai fölé.
A magyar már régóta tudja, a román ígéret illékony dolog, ezért Táncos Barna szenátor kitart a készenlét mellett addig, amíg Úz-völgye magyar katonai temetője nem kerül vissza eredeti állapotába. – Meg szeretnénk mutatni, hogy itt vagyunk, hogy az őrtüzeink égnek, hogy minden este meg tudjuk gyújtani, még a 21. században is Székelyföldön az őrtüzeinket. És el tudunk jönni minden este, minden nap, a reggeli, a délutáni, az éjszakai órákban is, hogy megvédjük azt, ami a miénk! – erősítette meg az RMDSZ parlamenti politikusa.
Az Úz-völgyében vasárnap délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a székely keresztény egyházakkal közösen. Az Úz-völgyi istentiszteletre Csíkból, Gyimesből és természetesen az őrvidékről érkeztek emberek.