Tömegek kísérték utolsó útjára az egykori lengyel kormányfőt

A volt lengyel miniszterelnök február 7-én, nyolcvannyolc éves korában hunyt el. A pénteken kezdődő temetési szertartások idejére nemzeti gyászt hirdettek ki Lengyelországban. A gyászceremóniákon részt vett többek között Andrzej Duda államfő, a két lengyel parlamenti ház elnökei, Marek Kuchcinski és Stanislaw Karczewski, Mateusz Morawiecki kormányfő, valamint Olszewski szellemi pályatársa és a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski.

A varsói székesegyházban szombaton Kazimierz Nycz varsói érsek által bemutatott gyászmisén beszédet mondott Andrzej Duda és Mateusz Morawiecki.

Duda az egykori kormányfőt a lengyel történelem egyik legfontosabb alakjának, szemtanújának, és egyben alakítójának nevezete,

aki a szabad, szuverén és független Lengyelország megteremtésére törekedett.

A székesegyházból a lengyel nemzeti zászlóval letakart koporsót egy tüzérségi fegyverkocsin, katonai zenekar kíséretében vitték a varsói utcákon a temetőbe. Útközben az 1944-es varsói felkelés emlékművénél az elhunytat a háborús veteránok és az antikommunista ellenállás résztvevői búcsúztatták.

A gyászmenet útvonala mentén lengyelek ezrei gyűltek össze, sokan nemzeti zászlókat lobogtattak.

Orbán Viktor szerdán részvétnyilvánító levelében hangsúlyozta: Olszewski „személyében a közép-európai szabadságharcosok egy jeles alakját veszítettük el”, szellemisége azonban „továbbra is velünk él, hiszen az ő nyomdokaiban járva, Közép-Európa hangjaiként ismét emlékeztetnünk kell Nyugat-Európa országait: a függetlenség olyan kincs, amelyért érdemes küzdeni”.

Olszewski Varsóban született 1930. augusztus 20-án. Tizenévesként, a II. világháború idején, 1944-ben részt vett a varsói felkelésben a náci német megszállók ellen. A kommunizmus idején védőügyvédként számos ellenzékit képviselt az ellenük indított perekben. Az 1980-as években egyik vezető személyisége volt a Szolidaritás mozgalomnak, és egyik alkotója volt alapokmányának.

Elvi okokból elutasította a rendszerváltáshoz elvezető, a kommunista rendszer iránt kompromisszumos megoldásokkal végződő 1989-es kerekasztal-tárgyalásokon való közvetlen részvételt, szakértőként azonban a tárgyalások során támogatta az antikommunista ellenzéket.

1991 és 1992 között az első demokratikus választás nyomán megalakult lengyel parlamenti alsóház által jóváhagyott, nem kommunista lengyel kormány élén állt.

Kisebbségi kabinetje konfliktusba került – elsősorban Varsó Oroszország-politikája miatt – a Szolidaritás másik alapító tagjával, akkori államfővel, Lech Walesával. Jan Olszewski később Lech Kaczynski, a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt lengyel elnök tanácsadója volt.