Az uniós átlag fölött teljesít a magyar ügyészség

Az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat a magyar ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal igazságügyi ajánlásai nyomán. Magyarországon az ilyen lezárt ügyek 52,4 százalékában folytatódott a bíróság előtt az eljárás, az uniós átlag pedig 42 százalék – írja a legfrissebb Magyar Idők.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2011 óta eddig összesen 38 igazságügyi ajánlást, négy jelzést és egy zárójelentést juttatott el a Legfőbb Ügyészséghez – tájékoztatott közleményben a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya. Kiemelték: a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint valamennyi esetben elrendelte a nyomozást az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán.

Amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását az eljárás irataihoz csatolták, és abban értékelték – tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy az eddigi, összesen tíz vádemelés nyomán két jogerős és egy nem jogerős elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság.

Egy ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről döntött az ügyészség, amely szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti, tíz eljárás pedig megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás – mutatott rá a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya.

Hangsúlyozták, hogy az OLAF-ajánlások, -jelzések és az egy zárójelentés nyomán indult büntetőeljárások eredménye – a vádak, feltételes ügyészi felfüggesztés és a megszüntetések jelenlegi 52,4 százalékos aránya – meghaladja az uniós átlagot.

Megjegyezték, hogy a 2016. évi OLAF-jelentés szerint az uniós átlag 44 százalék, de a tavalyi tájékoztatás szerint ugyanez csak 42 százalék, vagyis a nyomozások az esetek többségében megszüntetéssel zárulnak.

A Legfőbb Ügyészség egyes országokat ki is emelt, így közölte, hogy az OLAF 2017-es jelentése szerint a vádemelések aránya Németországban 21 százalék, Ausztriában 29 százalék, Szlovákiában 18 százalék, Romániában 33 százalék, míg Írországban és Finnországban nulla százalék.

Kitértek arra is, hogy az utóbbi bő fél évben két új ajánlás érkezett a Legfőbb Ügyészséghez, és – mint fogalmaztak – ezekben is intézkedés történt.

Az Országos Roma Önkormányzat Híd a munka világába elnevezésű programja ügyében tett ajánlást a már folyamatban lévő, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság központi nyomozó főosztálya által költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozásban értékelik.

A másik ajánlás egy közhasznú gazdasági társaságot érintően tárt fel olyan szabálytalanságokat, amelyek költségvetési csalás bűntette gyanújára utaltak – tájékoztattak. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az OLAF mint uniós szervezet feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme.

Az OLAF e körben közigazgatási vizsgálatok végzésére jogosult, büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmény gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre. Nincs tehát nyomozati jogköre, így bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia. Az OLAF vizsgálatai eredményét, a zárójelentést bűncselekmény gyanúja esetén az adott tagállam ügyészségének küldi meg, és büntetőeljárás indítására irányuló ajánlást tesz – fogalmaztak.