Jó reggelt kívánok a nyugati politikusoknak

Nagy kedvence a Trónok harca sorozat, immár negyven éve játszik ugyanabban a kispályás futballcsapatban, amely most két ponttal vezeti a bajnokságot. És huszonhat éve jobbára autóval közlekedik, ha teheti, saját maga vezet. Többek között ilyen kulisszatitkokat is elárult a Lokálnak adott interjújában Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

2010 óta házelnök, a Fidesz egyik alapító tagja, 1990 óta országgyűlési képviselő. Miként változott meg a parlament a rendszerváltozás óta?

Három szakaszra bontanám az elmúlt 28 évet. Sajnos 1990–1998 között sem volt meg egy normális demokráciában szokásos értékazonosság a felek között, ennek ellenére még viszonylag konstruktív volt az együttműködés. Azután 1998-ban a szocialisták jóvoltából más korszak kezdődött. Botránypolitizálás és karaktergyilkosságok jellemezték azt az időszakot.

2010-től a helyzet tovább romlott. Akkor érkezett meg a politikába az LMP és a Jobbik, akik generációs, illetve rendszerellenes alakulatokként határozták meg magukat, és elszabadult a pokol. Egyesek olyan stílusban kezdtek fogalmazni, ami egy jobb kocsmában sem elfogadott, nemhogy az Országgyűlésben.

Mi borította ki önt a legjobban?

A mélypont, amely a büntetőjog határát is súrolta, az volt, amikor 2013-ban a Jobbik frakciójának nagy része elfoglalta az elnöki pulpitust, és megakadályozta, hogy a parlament folytassa a normális munkáját. Azóta ilyen messzire nem mentek a képviselők, de például az MSZP-s Korózs Lajos többször is tett olyan tartalmú nyilatkozatot, amely kimeríti az erőszakra való felhívás fogalmát. (2014 novemberében például a magánnyugdíjpénztárakról szóló vitában azt mondta egy államtitkárnak: „…szóljon Varga Mihály miniszter úrnak, hogy kezdjen el pakolni. Ez a 60 ezer ember fel fogja gyújtani a minisztériumot.” – a szerk.)

Házelnökként nagyon felbőszítik ezek a minősíthetetlen felszólalások?

Bizony előfordul, ám ilyenkor mindenképpen türelemre és higgadtságra van szükség. Ezeknek a képviselőknek az a céljuk, hogy botrányt keltsenek, provokáljanak. Nem akarom ebbéli törekvéseiket támogatni azzal, hogy vitába szállok velük, csak akkor szólalok meg, ha nagyon muszáj. 2010 előtt ebben a tekintetben nem volt szükség semmilyen szabályozásra, de azt követően éppen emiatt kellett módosítani a házszabályt.

Nemrég Angela Merkel német kancellár egy interjúban azt találta mondani: A magyar–szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi. Merkel hozzátette: Magyarország bizonyos értelemben Németország helyett végzi el a munkát. Fordulat készül?

Jó reggelt kívánok minden nyugat-európai politikusnak, aki felébredt álmából a rideg valóságban. Aggódom az Európai Unió jövőjéért. Ám minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nemzeti érdekeink érvényesítésének lehetőségeit tekintve – történelmi távlatokba helyezve – számunkra ez a legjobb keret, hacsak nem megyünk vissza Mátyás királyig. A XXI. században szükség lesz erős unióra, de nem a brüsszeli központosításon alapulóra, hanem olyanra, amely erős nemzetállamok szövetsége.

Magyarországhoz hasonlóan Ausztria, sőt most már Olaszország is határozottabb lépéseket tesz az illegális bevándorlás megakadályozására. Lehetséges, hogy néhány éven belül a többi uniós állam is hasonlóan fog gondolkodni?

Én hamarabb, egy éven belül várom az áttörést. 2019 májusában az EU-s választások erről fognak szólni. Arról, hogy az Európai Unió az európaiaké marad, vagy néhány évtizeden belül azon idegen civilizációjú bevándorló tömegeké lesz, amelyeket egyes politikai erők – a saját érdekeiknek megfelelően – be akarnak hozzánk telepíteni.

Hogyan tudja levezetni a politikában keletkezett feszültséget?

1979 óta, amikor elkezdtem a jogi kart, az ELTE kispályás focibajnokságának egyik csapatában játszom. A régi BEAC-pályán kezdtünk, amelyet a(z elmaradt) világkiállításra készülve 92-ben bezártak. Ekkor elköltöztünk, de a bajnokság azóta is jogfolytonosan működik, ahol is egyik volt katona- és évfolyamtársammal mi vagyunk a rangidős játékosok. Eddig háromszor nyertünk bajnokságot, a mostani tavaszi idényt két ponttal vezetjük. Már egyre több időt töltök az oldalvonal mellett, és onnan szurkolok a fiatalabbaknak. Ha beférek a kezdőbe, akkor hátvédposzton játszom, akárcsak a parlamenti válogatottban, ahol azért még biztos csapattagnak számítok.

A foci-vb-t nézi? Drukkol valakinek?

Örülök, hogy elkezdődött a futball-világbajnokság, igyekszem az összes meccset megnézni. A magyarok távollétében a lengyeleknek szurkolok, de annak is tudnék örülni, ha az angoloknak végre egyszer kijönne a lépés.

A labdarúgáson kívül mivel tölti a szabadidejét?

Szeretek olvasni is, most éppen Szent Ágoston vallomásait lapozgatom lefekvés előtt. De a filmeket is nagyon kedvelem. Kedvencem Tarkovszkij Andrej Rubljov című műve, de a Trónok harca sorozat epizódjait is követem.

Mi fogta meg a Trónok harcában?

A maga műfajában színvonalasnak tartom, sok áthallással a világ mai állapotára: amíg a rivális uralkodóházak az egymás elleni háborúkkal gyengítik önmagukat, közben az egész világukra halálos fenyegetést jelentő valódi ellenség közeledtét nem is érzékelik.

A vezetés is pihenteti? Bár van sofőrje, gyakran látni önt a volán mögött.

Mióta 1992-ben kiköltöztünk a fővárosból, jobbára autóval járok. Bár egy házelnöknek valóban jár sofőr, igyekszem megragadni a lehetőséget az autóvezetésre, amit nagyon szeretek, és kikapcsol.

A politikában eltöltött évtizedek alatt sok mindent megélt. Gyerekkorában vagy kamaszként milyen pályára készült?

Az általános iskolai időszak végén még néprajzkutató szerettem volna lenni. De ez elég hamar elmúlt. Ám az okvetetlenkedő, ismétlődő kérdések miatt még a gimnáziumi éveimben is ezt a választ adtam mindenkinek. Végül az utolsó pillanatban döntöttem el – jobb híján –, hogy a jogi karra jelentkezem. Édesanyám egyik munkatársa mondta, hogy ezzel a végzettséggel még akármi lehetek. Végül akármi lettem. Nem az, amire a diplomám jogosít.

Borítókép: Lokál/ Fotó: Mészáros Diána