2018.05.09. 21:49
Még mindig kevés szó esik a Gulág áldozatairól
A világ első Gulág-emlékművének 25 éves történetét, a szobor állításának jelentőségét méltatják és emlékeznek a Gulág- és Gupvi-táborokról az Emberkereszt címmel megjelent kötet szerzői, akik közül többen szerdán mutatták be a kiadványt Budapesten.
A carrarai márványból faragott, stilizált emberalakot ábrázoló, a budapesti Honvéd téren álló szobrot 1993-ban állította a Gulag Alapítvány a Gulágra elhurcoltak és az ott elpusztultak emlékére – idézte fel Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke. Kiemelte: a szervezet megalakulása óta azon dolgozik, hogy konferenciák szervezésével, rendhagyó történelemórák tartásával, tanulmányi versenyek és filmek létrehozásával minél jobban bemutassa és a fiatalokhoz közelebb vigye a magyar történelemnek ezt a méltatlanul kevesek által ismert korszakát.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója kiemelte: 25 év alatt sikerült eljutni oda, hogy egyre több cikk és film születik a témáról. Ma Magyarországon talán már nincs olyan település, ahol ne emlékeztetne tábla az onnan elhurcoltakra – tette hozzá.
Bognár Zalán történész úgy vélte, még mindig nem esik elég szó a történelemórákon és a történelemkönyvekben az elhurcoltak százezreiről, akik éveken át szenvedtek a szovjet kényszermunkatáborokban.
A bemutatón munkatábori emlékeit idézte fel Galgóczy Árpád és Hartmann Klára túlélő is. Utóbbi elmondta, hogy 14 évesen hurcolták el otthonról, mert nevelőapja csendőr volt. Két évig egy gyerekátnevelő táborban raboskodott, később pedig azt kellett vallania, hogy kém. „Tíz évre ítéltek, habár azt sem tudtam, mi az, hogy kém” – emlékezett.
Hartmann Klára Sára Sándor filmrendező Magyar nők a Gulágon című filmjében is beszélt emlékeiről.
Az V. kerületi Honvéd téren álló, Veszprémi Imre szobrászművész alkotta emlékmű a világon elsőként állít emléket a Gulág több százezer áldozatának. A kötetben az emlékműhöz kapcsolódó érzéseiről, emlékeiről vall mások mellett Mádl Dalma is.