Szili: A Léván eltemetett hősök sorsvállalása a mának is üzenet

A megemlékezést a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok helyi alapszervezete rendezte a lévai temetőben, az 1848-49-es szabadságharc győztes ütközete és az elesett katonák tiszteletére állított emlékművénél.

Beszédében Szili Katalin a magyarság egyik jelképének nevezte az 1871-ben állított emlékművet. Hangsúlyozta: a szabadságharc nemzeti identitásunk egyik fontos alapja, ezért a győzelmek mentén fontos megfogalmazni azt is, hogy az a közösség, amely hisz a nemzet alapeszméjében és össze tud fogni, az tud hosszú távon is megmaradni.

„Identitásunk, kultúránk megőrzése a 21. században csakis akkor lehetséges a Kárpát-medencében, ha a nemzet szeretete mentén össze tudunk fogni, együtt tudunk működni és közösen tudunk harcolni ezekért az értékekért”

- mondta.

Szili Katalin párhuzamot vonva az 1848-49-es szabadságharc történelmi eseményei és a jelen történései között rámutatott: a szabadságért és a függetlenségért a magyarság majdnem minden században megküzdött, és nincs ez másként a 21. században sem, amikor a „civilizációk harcában” ugyancsak jelen van az életünkben a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelem.

Szili Katalin kijelentette: a Léván eltemetett katonák hétköznapi emberek, ugyanakkor hősök voltak, olyanok, akiket összekötött az a közös akarat, hogy kivívják a nemzet szabadságát és függetlenségét, és ennek érdekében vállalták sorsukat.

Hangsúlyozta: az ő tettük, egyéni sorsvállalásuk üzenete a mának az, hogy

a 21. század hétköznapjaiban is lehet tenni hitvállalással, közösségként való kiállással a közösség szabadságáért és függetlenségéért, és ehhez nem kell különleges feladattal felruházott személynek lenni.

A megemlékezés résztvevői a rendezvény zárásaként megkoszorúzták a csata áldozatainak emlékművét.