Ab-elnök: bátor elődeink emlékét őrizni alkotmányos kötelességünk

Bátor és meg nem alkuvó elődeink emlékét méltó módon őrizni szent, hazafias és alkotmányos kötelességünk – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Sulyok Dezső kisgazdapárti politikus emlékére rendezett konferencián, hétfőn az Országházban.

Az Ab elnöke – aki távoli rokona az egykori ügyvédnek, országgyűlési képviselőnek – azt hangsúlyozta: Sulyok Dezsőegy  olyan időszakban volt képes a kiállásra, amikor

két, velejéig bűnös diktatúra, a sztálini Szovjetunió és a hitleri Harmadik Birodalom egymással versengve, illetve egymást váltva újra és újra kiszorították az életet az időnként erőre kapó magyar nemzeti demokratikus törekvésekből.

Kiemelte: Sulyok Dezső egyszerre volt a kisembereket védő és szolgáló vérbeli ügyvéd, illetve a demokratikus, népakaraton alapuló közélet harcos szereplője, olyan ember, akinek a munkássága során az érdekek értékekké tudtak nemesedni.

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint Sulyok Dezső emberi és politikai meggyőződésében különösen hangsúlyos volt a nemzeti elem, az általános választójogon alapuló népképviseleti demokrácia eszméje, a szabadságjogok tisztelete és a szociális érzékenység. Fellépett mindenfajta szélsőség ellen, és elvetette a tekintélyelvűséget – mondta Sulyok Tamás az Országgyűlés Hivatala és az Alkotmánybíróság által szervezett konferencián. Jelezte azt is: Sulyok Dezső 1935-ben elsőként lépett ki az akkori kormánypártból, felismerve, hogy a Gömbös Gyula vezette kormány nem fogja meghozni az általa követelt demokratikus intézkedéseket.

Hangsúlyozta: az 1930-as évek második felében Sulyok Dezső, immár kisgazda színekben politizáló államférfiként határozottan kiállt az antiszemitizmus ellen. Felidézte:

Sulyok Dezső a német megszállás alatt internálótáborba került, ahonnan Mindszenty hercegprímás közbenjárására szabadult ki, a nyilasuralom alatt pedig a Somló-hegyen bujkált. A Vörös Hadsereg bevonulását követően, néhány hét megfigyelés után a szovjet megszállást a német megszállással találta hasonlatosnak, majd a kommunista hatalmi törekvések következetes ellenzőjeként fellépő politikusként a Kommunista Párt első számú ellenségei közé került

- tette hozzá.

Az Ab elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Sulyok Dezső a Független Kisgazdapártból történt önkényes kizárását követően, kizárt párttársaival együtt megalapította a Magyar Szabadságpártot, amely következetes bírálója maradt a kommunista hatalomkoncentrációnak.

1947 közepén, az immár visszafordíthatatlan kommunista térnyerés küszöbén Sulyok Dezső utoljára tartott beszédet a Nemzetgyűlésben, majd az Andrássy út 60. helyett az emigrációt választotta – folytatta az Ab elnöke, jelezve, hogy Sulyok Dezső már nem élhette meg a szovjet csapatok kivonulását, a rendszerváltást, hiszen csaknem húsz, emigrációban eltöltött év után 1965-ben az Egyesült Államokban hunyt el.

Ugyanakkor hangsúlyozta: Sulyok Dezső az általa képviselt egyéni értékek – a hit, a remény, a bátorság, a meg nem alkuvás, a következetes elkötelezettség az általános választójogon alapuló népszuverenitás és a nemzet szociális felemelése mellett – halhatatlannak bizonyultak, és kiállták az idő próbáját.

Kövér László házelnök megnyitó beszédét betegsége miatt Veress László kabinetfőnök olvasta fel. Ebben az Országgyűlés elnöke azt írta:

a történelem csapásainak következtében a magyarság a XX. században háromszor kezdte újra az életét, 1920-ban, 1945-ben, illetve 1990-ben, és Sulyok Dezső részese volt az első két újrakezdésnek.

Felidézte: Sulyok Dezső tizenkilenc évesen harcolt az első világháború frontjain, negyvenöt évesen a második világháborúban is ott volt a csatamezőkön, a két háború között pedig azért küzdött minden erejével a magyar politikában, hogy 1848-49 után a nemzet és a demokrácia ne gyengítse, hanem újra erősítse egymást.

Ezen törekvéseiben való hajlíthatatlansága miatt nemcsak a nyilasok internálták, nemcsak a kommunisták száműzték, hanem Sulyok Dezsőnek szembesülnie kellett a politikai magányossággal is – írta Kövér László.

A házelnök szerint Sulyok Dezső és sorstársai a számukra megadatott rövid kegyelmi időszakban, 1945 és 1947 között, nem liberális demokráciát, nem szocialista demokráciát, hanem jelzőmentes demokráciát, ahogy Sulyok fogalmazott: „tiszta demokráciát” akartak Magyarországnak.

Keresztény erkölcs, demokrácia és nemzeti gondolat – ezek voltak Sulyok Dezső politikai hitvallásának fundamentumai, és ez az elvi-értékrendi politikai alapvetés az oka, amiért mi, a XX. század harmadik újrakezdésének, az 1990-es rendszerváltoztatásnak politikai nemzedéke mindannyian példaként tudunk tekinteni Sulyok Dezsőre és sorstársaira – írta Kövér László.

Az eseményen Trócsányi László igazságügyi miniszter első alkalommal adta át a Sulyok Dezső Emlékérmet, amit köztiszteletben álló jogászi, valamint a demokratikus jogállamiságért tett tevékenység elismeréséül szolgál.

A kitüntetést Láng Csaba jogász kapta, aki áldozatos munkával, hosszú időn keresztül segítette a német-magyar jogászi kapcsolatokat, és kiemelkedő érdemeket szerzett Magyarország rendszerváltozás utáni demokratizálódási folyamatban.