A gazdasági válság előtti szint alatt van a szegények száma

Czibere Károly a periférián élők helyzetéről szóló eseményen kiemelte: 2012 végén, 2013 elején trendfordulás történt, azóta folyamatosan csökken a szegények és a szegénység által veszélyeztetettek száma.

Az elmúlt négy évben csaknem egymillió embert sikerült a szegénységi veszélyzónából kimenteni, és jelenleg a gazdasági válság előtti szintnél is alacsonyabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma – mondta az államtitkár.

Czibere Károly szólt arról is, hogy nemcsak a szegénység kiterjedtsége, hanem a mélysége is csökkent, hiszen nemcsak az a fontos, hogy hányan élnek a szegénységi küszöb alatt, hanem az is, hogy mennyire mélyen érintettek.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a szegénység csökkentése nem az ország eladósítása árán történt, a szegénység úgy mérséklődött, hogy közben csökkent az államadósság, így nem a következő generációkkal fizetik majd meg a most elért eredményeket.

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai igazgatóságának elnökhelyettese a háztartások életszínvonaláról szóló 2016-os adatokat bemutatva közölte, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2016-ban 2,5 millió embert, a lakosság 25,6 százalékát érintette, 76 ezer emberrel kevesebbet az egy évvel korábbinál.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés által veszélyeztetettek azok, akik három dimenzió legalább egyikében érintettek, ezek a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás. A mélyszegénység, azaz mindhárom dimenzió által veszélyeztetettek száma 2016-ra 71 ezerrel, 38,4 százalékkal csökkent.

Tavaly a lakosság 1,2 százaléka, 114 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába. A szegénységnek leginkább kitett csoportba tartoznak a gyerekek, az egyszülős családok, a nagycsaládok, a munkanélküliek, a kistelepüléseken élők, a roma népesség és az alacsony iskolai végzettségűek – közölte az elnökhelyettes.

Hozzátette, hogy 2016-ban a roma népesség több mint 75 százaléka volt veszélyeztetett, míg egy évvel előtte 83 százalék.

Kincses Áron azt mondta, 2016-ban a teljes népesség 13,4 százaléka, 1,3 millió ember élt a szegénységi küszöb, azaz 77 680 forint alatti jövedelemből. Ez 105 ezerrel kevesebb, mint 2015-ben.

A legnagyobb javulás a 18 év alattiak körében következett be, esetükben a jövedelmi szegények aránya mintegy öt százalékos csökkenés után jelenleg 14,8 százalék.

A súlyos anyagi deprivációban élők aránya tavaly 167 ezerrel csökkent. 2016-ban a teljes népesség 14,5 százaléka, 1,4 millió ember élt súlyos deprivációban.

Az anyagi deprivációt azzal mérik, van-e a háztartásban autó, színes tévé, automata mosógép, telefon, a háztartásban élők megengedhetnek-e maguknak egy hét nyaralást, kétnaponta húsfogyasztást, a lakás rendes kifűtését, fedezni tudják-e a váratlan kiadásokat, vannak-e fizetési elmaradásaik. Súlyosan depriváltnak azok számítanak, akik a kilenc dimenzióból négyben érintettek.

Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy a felzárkózáspolitika eredményei nem „esetlegesek”, hanem egy komolyan átgondolt, jól megtervezett munka eredményei.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a felzárkózáspolitika alapjait gyermekkorban, az oktatásban kell lerakni, a gyermeknél elért eredmények ugyanis jelentős hatást gyakorolnak a felnőttekre – mondta a helyettes államtitkár.

Ugyanakkor nem szabad elhinni, hogy a felnőtteknél nem lehet változásokat elindítani. Egyes programokban például 10-15 éve munkanélküli embereket is sikerült elérni. A felnőttek felzárkóztatása pedig hatással van az egész társadalomra – emelte ki Langerné Victor Katalin.