Fáj a fejük a brókereknek, a Wall Streeten 1987 óta nem volt ilyen rossz a helyzet

A Wall Streeten az irányadó indexek értéke napközben 10 százalékot zuhant, és ebben szerepe volt annak is, hogy Donald Trump elnök szerdán este bejelentette: a külföldi utasok beutazási tilalmát kiterjesztik 26 európai országra is.

„Ez volt a legköltségesebb beszéd a történelemben”

– idézett az amerikai közszolgálati rádió (NPR) egy tőzsdepiaci szereplőt.

Csütörtökön a Dow Jones indexe kereken 10, a Nasdaqé pedig csaknem 10 százalékot zuhant. Az S&P több mint 7 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Meredeken zuhantak a koronavírusos-járvány által leginkább érintett vállalatok részvényei. Például több amerikai légitársaság és hajózási vállalat veszített sokat. A United Airlines részvényeinek értéke 25, a Delta Air Linesé 21 százalékot csökkent, az üdülőhajókat működtető Royal Caribbean Cruises részvényei pedig 32 százalékot veszítettek értékükből.

„Nem logikusan, matematikai alapon közelítünk a dolgokhoz. Az ismeretlentől való félelmünkben mindent túlreagálunk”

– idézte a The Wall Street Journal Steven Dudasht, egy chicagói székhelyű alapkezelő elnökét.

Az Egyesült Államokban a központi bank szerepét betöltő szövetségi tartalékrendszer (Fed) bejelentette: 1500 milliárd dollárt injektál a rövidtávú – azaz három és egyhónapos lejáratú – hitelek piacába. Négy napon belül ez lesz a Fed harmadik beavatkozása.

A legnagyobb amerikai bankokat szintén nagyon érzékenyen érinti az új típusú koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet.

A Morgan Stanley, a Citigroup, és az egyébként vezetői gondokkal küszködő Wells Fargo értéke mintegy 15 százalékkal csökkent. Amerikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a hitelpiacokat további sokkhatások érhetik, amennyiben egyes beruházócégeket leminősítenek. Ebben az esetben a nagy tőzsdei beruházók – köztük például a nyugdíjalapok – gyors kötvényeladásba kezdhetnek, és ennek jelentős mértékű romboló hatása lenne a gazdaság egészére.

Borítókép: illusztráció