2 órája
Eddig rosszul tudta, hogy miért haltak ki a dinók – mutatjuk az új, megdöbbentő elméletet
A jelenlegi teóriák szerint a dinoszauruszok uralmának egy 66 millió évvel ezelőtt becsapódó aszteroida vetett véget. Most kiderült, hogy nem pontosan így történt.
Kiderült, mi lehet a felelős a dinoszauruszok kihalásáért
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
Egy új tanulmány szerint azonban a dinoszauruszok végnapjait okozó kisbolygó nem egyedül érkezett, így a kutatók szerint egészen másként kell tekintenünk a kihalásukra.
A Heriot–Watt Egyetem tudósai ugyanis bizonyítékot találtak arra, hogy a két aszteroida becsapódása ugyanabban az évben következett be, ami példátlan pusztítást okozott a Földön.
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
Két aszteroida lehet a ludas
Becslések szerint a második aszteroida körülbelül 500 méter széles lehetett, és a nyugat-afrikai Guineai Köztársaság partjainál csapódott a földbe.
Az 1908-as tunguszkai esemény idején volt az emberiség a legközelebb ahhoz, hogy egy ehhez hasonló esemény részese legyen; ekkor egy 50 méteres aszteroida lépett a Föld légkörébe, és robbant fel Szibéria felett
– mondta Dr. Uisdean Nicholson, a tanulmány vezető szerzője.
A második aszteroidával kapcsolatos legelső bizonyítékokat még 2022-ben találták meg, amikor Nicholson és kutatócsoportja az Atlanti-óceán fenekéről származó visszaverődésen alapuló szeizmikus adatokat elemzett.
Ezek egy majdnem 9 kilométer mélységű mélyedést mutattak, amelyről úgy vélik, hogy egy kisbolygó becsapódási krátere lehet.
A mélyedésről most a kutatók új, nagy felbontású, 3D-s szeizmikus felvételeket készítettek, amelyek megerősítették az elméletüket. Az újonnan azonosított krátert Nadir-kráternek nevezték el, és 66 millió évvel ezelőtt jött létre – pontosan akkor, amikor a Chicxulub-kráterért felelős óriásaszteroida becsapódott a Földbe.
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
Pusztító becsapódás
Világszerte körülbelül 20 tengeralatti kráterről tudunk, de egyiket sem sikerült olyan részletességgel feltérképezni, mint a Nadírt. Ez csodálatos eredmény
– mondta Dr. Nicholson.
A kutatók megállapították azt is, hogy a Nadír-krátert létrehozó kisbolygó nagyjából 450-500 méter átmérőjű lehetett (korábban 400 méteresnek tippelték), és 72 000 kilométer per órás sebességgel ütközött a Földnek. A becsapódás nyomán egy 800 méter magas cunami jöhetett létre az Atlanti-óceánon.
A tudósok jelenleg is azon dolgoznak, hogy pontosabban rekonstruálhassák az eseményeket – derül ki az Origo cikkéből.
Bulvár-celeb
- Őrjöngenek a britek az Erzsébet királynő tiszteletére állított szoborcsoport miatt
- Itt vannak a hatos lottó nyerőszámai
- Pajzán videóban mutogatta csábító idomait a barna bombázó
- Van kutyája? Esélyes, hogy tovább fog élni az átlagnál
- „Költözz tanyára!” – Tóth Gabit nem bántja a beszólás, sőt...
