Dante halálának 700. évfordulójára emlékezik Olaszország

Ferenc pápa apostoli levelet írt, amelyben elemezi Dante kapcsolatát a római katolikus egyházzal.

Ravennában, az egykori bizánci fővárosban található sírjánál – mint nyolc hónapja minden este – Giuliana Turati olvasott fel szombaton is részleteket művéből, az Isteni színjátékból. A tavaly szeptemberben kezdődött, egy éven át tartó napi felolvasással a hétköznapi embereket – helyi lakosokat, turistákat, tudósokat és avatatlanokat – kívánják közel hozni az Isteni színjátékhoz a város tisztelgése jeléül, amelyet száműzetése színhelyéül választott hajdan a költő.

A mű fordításait hatvan nyelven a közelben tárolják, és a szervezők a külföldi turistáknak is fel kívánják olvasni, amikor a Covid-19-járvány után ismét lehet majd utazni.

„Dantét felolvasni talán a legigazabb és legmélyebb tisztelet, amit adhatunk” – mondta Francesca Masi, a Dante 700 eseménysorozat ravennai szervezőbizottságának főtitkára.

Dante, aki 1265-ben született Firenzében – amelynek köznyelvét költészetében az irodalmi nyelv szintjére emelte – éveken át dolgozott száműzetésében az Isteni színjátékon.

Míg Dantét 1861-ben Olaszország egységének jelképévé emelték, Firenze és Ravenna máig vitázik Dante hagyatékáért. Halála után hétszáz évvel is parázs vita lobbant fel a lapokban arról, kinek van joga a költő maradványaihoz.

Firenze a jelek szerint lemondott erről a jogáról, amikor bírósági ítéletben kötelezte száműzetésre a költőt, halállal fenyegetve, ha visszatérne. A tizennegyedik századi bírósági lajstromba foglalt ítéletet augusztus 8-tól állítják ki a Firenze és Dante kapcsolatának szentelt kiállításon a Bargello Nemzeti Múzeumban. A múzeum abban a középkori palotában található, ahol állítólag Dante is járt mint a legfelsőbb igazságügyi hatóság székhelyén, és abban a teremben ítélték el távollétében, amelyben ma Donatello reneszánsz szobrász híres David bronzszobra látható.

A múzeumban Dantét ábrázoló falfestmény is látható, amelyet a költő halála után készített kortársa, Giotto.

Pénteken jogászok és történészek részvételével konferenciát tartottak az ítéletről Firenzében, ahogy Alessandro Traversi ügyvéd kijelentette, hogy nem voltak egyértelműek a bizonyítékok, amelyek alapján a költőt a toszkán nagyvárosban 1302-ben elítélték. A tudományos konferenciát, amelyen részt vett Sperello di Serego Alighieri asztrofizikus, a költő leszármazottja is, a firenzei ügyvédi kamara szervezte Dario Nardella polgármester védnökletével.

Egy másik, a Ravenna melletti Forli San Domenico múzeumában megrendezett kiállításon 300 művet gyűjtöttek össze a világból, hogy bemutassák Dante művének utóéletét a különböző korokban, olyan darabokat, amelyek őt ihlették meg, és olyanokat, amelyek az ő befolyása alatt készültek – mondta Gianfranco Brunelli, a múzeum igazgatója.

A firenzei Uffizi múzeummal közösen szervezett kiállításon, amely július 4-től látható, megtekinthetők Dante kortársainak műalkotásai, műveinek kéziratai, az eposza által megihletett költők portréi, illetve általa inspirált művek, Picasso, Giotto, Tintoretto és Michelangelo monumentális alkotásai.

Brunelli szerint egyáltalán nem meglepő, hogy Dante évszázadokon át hatást gyakorolt az emberekre.

„Dante témái égiek és földiek. Megváltásról és megbocsátásról, az emberi élet alapvető dolgairól ír” – mondta. Úgy vélte, „ezért a művészet nem tehet mást, mint megszámlálhatatlanul sokszor visszatérni Dantéhoz és a témáihoz”.

Miután 1302-ben száműzetésre ítélték, Dante további élete nagy részét Veronában és Ravennában töltötte, ahová 1318-ban vagy 1319-ben érkezett. Maláriában hunyt el a 100 kilométerre északra fekvő Velencei Köztársaságban tett diplomáciai látogatása után.

Ravennában Dante állítólag meglátogatta város ősi bizánci bazilikáit és a híres mozaikokat, és a feltételezések szerint ihletett merített belőlük életműve egyes darabjaiban. Francesca Masi nemrégiben bemutatta az Új Szent Apollináriusz-bazilika ókeresztény templomban található Vértanúk körmenetét, amelyre a költő a Purgatóriumban, remekműve második részében utalt: „S mint vezérek mögött, nagy sokaságot/láttam mögöttük jönni színfehérben,/amily fehér színt földünk sohse látott” (Babits Mihály fordítása).

Az évforduló alkalmából Riccardo Muti ravennai karmester Tigran Manszurján örmény zeneszerzőnek a Purgatórium által ihletett, az évfordulóra komponált zenekari művét vezényli szeptember 12-én a Danténak szentelt idei Ravennai Fesztiválon.

Borítókép: Dante Alighieri szobra