Megyénkben is több ütemben zajlik a patkányirtás a felszín alatt

Ahol emberek élnek, ott előbb utóbb a rágcsálók is feltűnnek éppen ezért nagyon fontos a túlszaporodásuk megelőzése.

Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere lapunknak elmondta: évente minimum kétszer, általában áprilisban és szeptemberben végeznek rágcsálóirtást, vagy pontosabb kifejezéssel élve: gyérítést. Ezt a lakossági panaszoktól függően szükség szerint meg is ismétlik.

A salgótarjáni Beszterce és Napsugár lakótelepeken május 16-a és 23-a között, míg Alsó- és Felsősomlyó területén május 24-én és 25-én helyezik ki a VGÜ szakemberei a paraffinos pogácsákat a rágcsálók számára. Ezt követően Baglyasalja felső részén, az Erkel és a Frankel Leó úton, az Erkel közben, valamint a diákotthon környékén folytatódik az irtás május 26-tól 31-ig. A kártevők számának gyérítését június 1-je és 10-e között a zagyvapálfalvai Zöldfa, Hársfa, Hősök, Déryné és Makarenkó utak területén fejezik be. A pótirtás üteme szeptember 2-ától indul és október 15-ig tart. Abban az esetben, ha valaki mégis közvetlen kapcsolatba kerül a kihelyezett méreganyaggal K1-vitaminra, illetve konakion hatóanyagú injekcióra van szüksége ellenszerként.

– Ezt a tevékenységet mi mindig a Duna Menti Regionális Vízművekkel (DMRV) és a nagyobb cégekkel együtt végezzük, a rágcsálóirtásnak ugyanis csak így, egyszerre végrehajtva van értelme. A rágcsálók számának apasztását csupán speciális engedéllyel rendelkező vállalkozók végezhetik, nálunk és a DMRV-nél ugyanaz a kivitelező helyezi ki a csapdákat és a mérget. Ezek egy hét alatt a város teljes területén megtalálhatók a zárt, megközelítőleg 15 kilométer hosszú csapadékvíz- és szennyvízcsatornákban, illetve szükség szerint az intézményekben, így például a börtönben is. A város vezetése évente mintegy 300–400 ezer forintot fordít erre a feladatra. Természetesen az irtásról a lakosságot is tájékoztatjuk, hiszen ez a tevékenység csak akkor lehet hatásos, ha az irtással párhuzamosan az is cselekszik, aki rágcsálókat észlel a házában – mondta Csach Gábor.

Hozzátette: tavaly márciusban a város két pontjáról érkezett néhány bejelentés, amelyek szerint elszaporodtak a környéken a patkányok, emiatt soron kívüli irtást végeztek a város szenny- és csapadékvíz-hálózatában.

– Alapvetően a legtöbb esetben az a gond, hogy sok élelmiszer kerül a mosdók lefolyóján keresztül a szennyvízcsatorna-rendszerbe. Emellett a csapadékvízrendszerrel is hasonló a helyzet, az illegális bekötések, vagy az utcán eldobott ételmaradékok miatt. Sajnos nem ritka, hogy akár fél rúd szalámik, vagy félkilós kenyerek akadnak fent a szennyvíztelepek szűrőin, a pelenkákról, ruhadarabokról egyéb kommunális szemétről már nem is beszélve. Főként azért lenne fontos, hogy ne kerüljön élelmiszer-maradék a szennyvízrendszerbe, mert ha sok benne az étel, akkor a rágcsálók nem esznek a méregből, így az irtás hatástalan lesz – hangsúlyozta Csach Gábor.

A megye más városaiban is hasonlóképpen járnak el a rágcsálók számának gyérítése ügyében, így Salgótarjánban is évente kétszer végez irtást az önkormányzat megbízásából a VGÜ Nonprofit Kft.

Szatmáry Zsolt, a salgótarjáni Városüzemeltetési Iroda vezetője kifejtette: a megyeszékhely területén az 1990-es évek óta folyik rendszeres időközönként rágcsálóirtás.

– Túlszaporodásról nem beszélhetünk, ugyanakkor vannak erősen fertőzött területek. A tevékenység a felszín alatti csapadékcsatornákban történik, két ütemben. A teljes irtást májusban és júniusban végzik a szakemberek, míg a pótirtás időpontja október. Ezenkívül természetesen az ütemeken kívüli bejelentésekre is reagálunk. A lakosságot egy hirdetés segítségével tájékoztatjuk az időpontokról, a helyszínekről. Sőt, az irtószer hatóanyagára és baleset esetén a szükséges ellenanyag típusára is felhívjuk a figyelmet a tájékoztatásban – emelte ki Szatmáry Zsolt.