Kétezer embert lát el havonta a megyei kórház sürgősségi osztálya

A Szent Lá­zár Megyei Kórház sürgősségi osztályán havonta megközelítőleg kétezer embert látnak el, és gyakran előfordul, hogy egy nap alatt hetvenen keresik fel őket. Az osztályon a triázs rendszer viszont nem új dolog, hiszen már évek óta működik. Az idei évtől azonban kötelezővé tették, illetve néhány újítást is bevezettek.

– A beérkezett betegeket egy gyors állapotfelmérés során besorolják ötféle kategóriába. Ez meghatározza az ellátás sorrendjét és időbeliségét. Van a nullaperces kategória, amelyről ránézésre is lehet tudni, hogy azonnali ellátást igényel a beteg. Aztán van a 15, a 30, a 60 és a 120 perces kategória. A legalacsonyabb csoportba tartozó pácienst látjuk el először. A rendszer ezáltal meghatározza, hogy melyik pácienst mennyi időn belül kell ellátni. Ez sajnos nem mindig tartható, hiszen sokszor előfordul, hogy rengeteg ember gyűlik össze. Ezért lehet az, hogy egy hatvanperces kategóriájú alanyt nem látunk el ennyi idő alatt, hiszen érkezhetnek a tőle súlyosabb sérültek, akiket előbb kell gyógyítanunk. Ilyen esetben egyébként újra triázsolás van, annak megfelelően, hogy rosszabbodott vagy javult-e az állapota, újra besorolják. – mondta el lapunknak dr. Lászlók Iván, a Szent Lázár Megyei Kórház Sürgősségi osztályvezető főorvosa.

– Az újdonságok közé tartozik, hogy a mentővel beérkezett beteget már öt percen belül fel kell venni az adminisztrációs rendszerbe, illetve tíz percen belül triázsolni kell. (Szó lesz róla, mi ez.) Fontos változás még, hogy be kellett vezetni az akut alapellátási egységet, aminek házon, vagy száz méteren belül megközelíthetőnek kell lennie – mondta el lapunknak dr. Lászlók Iván, a Szent Lázár Megyei Kórház Sürgősségi betegellátó osztály, osztályvezető főorvosa.

– Ez azt jelenti, hogy az olyan személyeket, akik a sürgősségi osztályra érkeznek és a 4-es 5-ös kategóriába kerülnek, de nem igényelnek diagnosztikát, megfigyelést, akkor őket át lehet küldeni az akut alapellátó egységbe, amelynek 24 órában kell működnie.

Szerencsére nálunk a háziorvosi ügyelet az épületben van a sürgősségi osztály területén, továbbá van egy együttműködésünk a háziorvosi ügyelettel, ezáltal ők is küldhetnek az osztályra beteget, illetve mi is irányíthatjuk őket hozzájuk.

Ez azért jó, mert a sürgősségi osztályok leterheltek. Ebben pedig többek között az is szerepet játszik, hogy olyan egyének is felkeresik az osztályt, akik valójában nem igényelnek sürgősségi ellátást.

Tulajdonképpen ez a rendelkezés igyekszik segíteni azt, hogy a sürgősségire csak sürgősségi ellátást igénylő páciens kerüljön – mondta dr. Lászlók Iván.

Ezenkívül további újítás, hogy az akut alapellátó egység működhet orvos nélkül is, illetve a diszpécser bevezetése.

– Sok sürgősségin van úgy, hogy egy rezidens – tehát szakvizsgával még nem rendelkező orvos, egy mentőtiszt, vagy egy diplomás ápoló dolgozik az akut alapellátó egységben. Mi ezt nem támogatjuk. Véleményünk szerint, amíg az egészségügyi törvény kimondja, hogy a beteget egészségügyi intézményből nem lehet elküldeni orvosi vizsgálat nélkül, addig számunkra ez nem járható út. Ebben a kórházban mindenkit szakorvos lát el.

Dr. Lászlók Iván hozzátette: újdonság még a diszpécser intézményének bevezetése is.

– Ő az, aki addig is foglalkozik az emberekkel ameddig azok orvosi vagy éppen a diagnosztikai vizsgálatra várnak. Ez azért is jó, mert amikor megérkeznek, a diszpécser elmondja nekik a triázs lényegét és azt, hogy hova sorolják be őket, így tisztában vannak a várakozási idővel is. Ez sok konfliktust megelőz, hiszen így a beteg is tudja, hogy mire és meddig kell várnia, amely mindenképp javíthat a helyzeten.