Fegyver a rendhagyó történelemórákon: a csehkiverés emléke

Mind a négy intézménybe elkísérték őt azok a hagyományőrzők, akik a négynapos rendezvénysorozat alatt végig a város hős 16-os Honvéd Gyalogezred előtti tisztelgésként korabeli egyenruhákban tűntek fel.

A balassagyarmati városházán mutatták be Baráti Huszár Aladár egykori városparancsnok és budapesti főpolgármester Az Ipolytól Dachauig című életrajzi könyvét. A szerző, Nagy László nem lehetett jelen egy váratlan családi tragédia miatt. Majdán Béla várostörténész méltatta a kötetet. Elmondta: a szerző több évnyi kutató- és gyűjtőmunkája nemcsak Huszár Aladár életére, hanem a magyar nemesség maradékának történetére is kitér. A mellékszálként megjelenő személyek útját alapos feltárás után építette bele művébe. A városparancsnok lánya, Mária visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy a náciellenes, a fasizmust szóban és írásban is támadó férfit 1944. október 4-én vitték el budapesti otthonából a nyilaskeresztesek. Előbb Budára, majd koncentrációs táborba került. Nagy Lajos kutatása egy tévedést is korrigál a könyvben: Huszár Aladár nem Mauthausenben, hanem Dachauban halt meg, nem sokkal a háború vége előtt.

– Soha nem írok meg előre semmilyen előadást, de átgondolom a fő témákat – válaszolt Kapa Mátyás arra a kérdésre, mennyiben fedik egymást a különböző intézményekben megtartott órák.

Az iskolák nebulói a számos történelmi érdekesség mellett megismerkedhettek az 1919-es események olyan példaként szolgáló személyek történetével, akik jelentősen befolyásolták az összecsapás végkimenetelét. Többek között anekdotákat hallhattak Ligeti Lajosról, aki országos hírnevet kalandos élete során orientalistaként és nyelvészként szerzett, majd akiről a városban utcát is elneveztek. Azt azonban kevesen tudják, hogy hatodik osztályos gimnazistaként a kitűnő tanuló Lajos tevékenyen részt vett az eseményekben. Megszervezte a diákok küldönchálózatát, és a magyar csapatok között hozta-vitte az üzeneteket, így létesítve gyors kapcsolatot a város több pontján harcoló városvédők között.

A történetek sora itt még nem ér véget: a visszaemlékezések szerint a civil lakosság fegyvereinek egy részét a gimnáziumi katedra alatt rejtették el. A Balassi iskola épületének tetejéről a laktanya ostromának idején pedig kiváló rálátás nyílt a csehek által elfoglalt épület udvarára, így a városvédők az erősítés megérkezéséig képesek voltak feltartani az ellenséget.

A történelemóra végén a tanulók kézbe vehették a hagyományőrzők hatástalanított fegyvereit, köztük egy, a harcokban valóban használtat is.