Harcolnak a szuhai kecskefarm és a sajtüzem jövőjéért

A község az elmúlt években a járási startmunka mezőgazdasági programelemének köszönhetően igazi kecsketartó vidékké vált. A helyi önkormányzat az állattartást továbbgondolva a főutcán – egy régi palóc vályogház átalakításával – építette fel sajtbirodalmát, amelynek eredményeként minőségi és hagyományos technológiával előállított sajtféléket készítenek.

A sajtüzem megszületése

Tóth Zoltán István polgármester mindenekelőtt felidézte: az önkormányzat a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás mellett 2011-től folyamatosan részt vesz a járási startmunka mintaprogramok megvalósításában. A településen a programnak köszönhetően – nyolc ember közfoglalkoztatásával – indult el 2012-ben a kecsketartás, amelynek kezdő lépéseként egy állattartó telepet alakítottak ki.

Ezt követően 2013-ban már 14 személlyel készültek fel a kecsketej feldolgozására, majd egy évvel később a munkások száma 21 főre nőtt. Mindezek mellett 2014-ben valóra vált a község álma: a falu központjában egy sajtüzem is megkezdte működését.

– Az erdei kecskefarmon a növényevők szabadon fogyaszthatják a cserjéket és a gyógyfüveket, de saját termesztésű szénával és abrakkal is ellátjuk őket – ismertette a községvezető. Jelenleg 132 kecske alkotja a farm állatállományát.

Tóth Zoltán továbbá kiemelte: a beruházás legfőbb célja az volt, hogy saját kecsketejből készített specialitásokkal és kézműves tejtermékekkel lássák el a fogyasztókat.

A kitartó munkának hála, az érdeklődők a friss és rövid érlelésű natúr, fűszeres és füstölt kecskesajtokat már számos gasztronómiai rendezvényen megízlelhették. Ezen kívül mátrai üdülőterületeket, szállodákat szolgálnak ki termékeikkel, illetve tavaly az Újbor- és Sajtfesztiválon második helyezést értek el a szuhai sajtkülönlegességekkel. – Idén a salgótarjáni kórházzal is felvettük a kapcsolatot, ugyanis szeretnénk bevinni az intézmény élelmezésébe a sajtokat. Dr. Bercsényi Lajos főigazgató főorvos segítségének köszönhetően pedig kialakítottunk a kórházban egy sajtárusító részt, ahol a betegek is hozzájuthatnak a termékekhez – tájékoztatott a polgármester. Az árusítóhely hetente egyszer várja a sajtkedvelőket.

Problémát jelent a munkaerőhiány

A községvezető elárulta: kezdetben tapasztalt sajtfeldolgozó szakember állt az üzem élén, ám időközben folyamatosan cserélődött a dolgozók személye. A munkások nagy része ugyanis a programnak köszönhetően visszatért a munkaerőpiacra.

A csökkenő létszám miatt tíz emberrel kevesebben végeznek munkát a településen, így néhány területen az elmaradások is szembetűnőbbek. A közfoglalkoztatottak száma annyira lecsökkent, hogy az lassan már a kecskefarm alapvető működését is veszélyezteti, ráadásul az munkaerőhiány a sajtüzemnél is fennálló probléma. A legelőn és a sajtgyárban jelenleg tizenegyen dolgoznak. – Két dolgozó most sajtkészítő tanfolyamot végez. Bízom benne, ha munkába állnak: elhárul a veszély is.