Hármas versenyfutás a Nógrád vármegyei harmadosztály délnyugati csoportjának aranyérméért

Augusztusban újfajta lebonyolítási rendszerben vette kezdetét a vármegyei III. osztály, hiszen a Magyar Labdarúgó Szövetség Nógrád Vármegyei Igazgatósága a huszonnégy nevezőt nem két tizenkét fős, hanem három nyolc fős csoportba sorolta. Ennek fényében minden csoportban négy kört játszanak le, aminek a felét ősszel, a másik felét tavasszal bonyolítják le. A délnyugati csoportban már az elején lehetett látni, hogy három együttes, név szerint a Romhány, a Kétbodony és a Nőtincs kiemelkedik a mezőnyből. Sokáig utóbbi gárda vezette a tabellát, de a végén előzött a romhányi és a kétbodonyi társulat is, de hiba lenne azt mondani, hogy bármi is eldőlt volna a bajnokságban. Az említett trió mögött helyezkedik el a középmezőnyben a Bercel, a Keszeg és a Felsőpetény, akiket az Egyházasdengeleg, valamint a mindössze három bajnoki egységgel rendelkező Legénd követ.

A rúgott gólok esetében kiemelkedik a nőtincsi csapat, hiszen Nagy Bencéék hetvenkét alkalommal vették be riválisaik kapuját, ami átlagban több mint öt találatot jelent mérkőzésenként. Mögöttük a Romhány ötvenkilenc, a Kétbodony pedig ötvenhét szerzett találatnál jár. A többi egyesület viszonylag kiegyenlített számokat produkált ebben a tekintetben, hiszen a Legéndet leszámítva húsz és harminc között van mindenki más ezen mutatója.
A legkevesebb gólt a listavezető Romhány kapta. Bencsik Emil csapatának védelme tizennyolc gólt engedélyezett a riválisoknak, ami kevesebb, mint másfél gólnak felel meg, ha egy meccsre lebontjuk. Ebben a mutatóban a Kétbodony és a Bercel a második (21), míg a Nőtincs (23) némi meglepetésre nem fért oda a dobogóra, ami azt jelzi, hogy ebben a mutatóban előre kell lépniük Hugyecz Róbertééknek. A legrosszabb védekezése a Legéndnek volt a félszezonban, hiszen ők nyolcvannégyszer szomorkodhattak az ősszel, ami meccsenként hat bekapott találatot jelent.

Hazai környezetben mindhárom bajnokaspiráns 100%-os eddig, de mivel a Kétbodony egy összecsapással többet játszott odahaza vetélytársainál, így ezt a táblázatot ők vezetik. Érdekesség, hogy minden együttes eddig több pontot gyűjtött saját pályáján, mint idegenben. Ez alapvetően nem meglepetés, de mindig szokott egy-egy kivétel lenni, aki idegenben jobban vitézkedik, mint saját szurkolói előtt.

A vendégként lejátszott összecsapások listáján a Romhányt találjuk az élen, bár itt is meg kell jegyezni, hogy egy meccs fórban vannak Takács Sándorék a bodonyiakkal szemben, akik a másodikok azonos pontszámmal a nőtincsiekkel. A Legénd az egyetlen olyan csapat, amely eddig nem volt képes otthonától távol pontot szerezni, de az Egyházasdengelegre sem mondhatjuk azt, hogy általában győzni járnak a riválisaikhoz.

A góllövőlistára pillantva is órási csata körvonalazódik. Az élen 19 szerzett találattal egy legendás vármegyei labdarúgó, a mindenki számára példakép 51 esztendős Szunter Csaba áll, aki ebben a szezonban a Nőtincs gárdáját erősíti. Mögötte két góllal lemaradva a Kétbodonyban futballozó Kutnyik Tamás helyezkedik el. Őt szintén ekkora távolsággal követi Mikulinszki Ádám, de abszolút lőtávolban van még a romhányi Takács Sándor is. A mesterlövészek versenyében nagy csörte várható a tavasszal és akár még az is benne lehet a pakliban, hogy egy meglepetésember szerzi majd meg végül ezt az egyéni trófeát, hiszen információink szerint a korábbi többszörös megyei elsőosztályú gólkirály, Varga Gyula is beszáll a versenybe 2024-ben, méghozzá a Romhány KSE együttese színeiben.