Szécsényben a labdarúgás rendelkezik a legrégebbi, leggazdagabb sporttörténeti múlttal

Mint a települések többségén, így Szécsényben is a labdarúgás rendelkezik a legrégebbi sporttörténeti múlttal. Hogy mióta van labdarúgócsapata, sportegyesülete a településnek, azt pontosan nem tudjuk. A Nógrád és Hont Ellenzéki Újság beszámolt arról, hogy 1899. augusztus 13-án labdarúgó-mérkőzést játszottak Szécsényben. Az újságból tudjuk, hogy a sportkör elnöke, Ágner Lajos üdvözölte a pályára lépő csapatokat. A labdarúgó-mérkőzés a Ruszinkó család rétjén volt. 

Az 1920-as években a Kossuth Ligetben elkészült a labdarúgópálya. A háborút követően a község még romokban hevert, amikor a fiatalok felkeresték Mészáros Jánost, hogy alakítsák meg az együttest. 1945 tavaszán Horváth Mihály tűzszerésszel felszedték a labdarúgópályán a németek által telepített tankaknákat. Sümegi János, Szedlák József, Zsidai László, Gonda Pál, Domszky Béla és a többiek betemették a bombatölcséreket. A lövészárkok tetején lévő faanyagból elkészítették a kapufákat. A lelkesedésen kívül egyebük sem volt. Dúló Sándor, Mészáros János és a többi sportszerető szécsényiek összeadták a pénzt a felszerelés vásárlására. Öltöző, szertár nem volt a pályán, így a Sport utca és a Bocskay utca sarkán lévő épületben kaptak egy helyiséget, amit öltözőnek is használtak. 

Vasárnap délutánonként sokan voltak kíváncsiak a helyi labdarúgó-mérkőzésre. Játszottak egymással településrészi csapatok, parasztfiatalok és munkásfiatalok, ellenfelük volt a balassagyarmati csapat is. A környéken 1946-ot követően egymás után alakultak meg a sportegyesületek. Az idegenbeli mérkőzésekre traktorral, vontatott pótkocsin utaztak a játékosok. Két játéköltözőből, gondnoki lakásból 1947-ben elkészült az öltöző, amit 1954-ben fürdővel bővítettek. 

A csapat 1950-ben bekerült a központi járási bajnokságba. Az 1957-es esztendőtől szerepeltek először a megye egybe. Abban az időben csapatban játszott többek között Jancsó Miklós, Kolosi Tibor, Illés Sándor, Varga László, Babcsány Mihály, Jasztrapszki József, Dropcsa László és Horváth János. Az 1960-as évek játékosai között szerepelt Schukert András, Oláh László, Boros Sándor, Juhász Ferenc, Dudok Béla, Olaj Dezső, Varga Sándor. A labdarúgócsapat 1972-ben kiesett a megyei I. osztályból, ahová 1977-ben került vissza. A Liget déli részén az 1970-es években elkészült a salakos edzőpálya, amit később füvesítettek. 1973-ban létesült az új öltöző, szertár az edzőteremmel.

A csapat az 1980-81-es bajnoki évben a negyedik helyen végzett, de egy átszervezésnek köszönhetően a Területi bajnokság Mátra csoportjában játszhattak, ahonnét egy éve után búcsúztak, így újra a megyei I. osztályban szerepeltek. 

Az 1992–1993-as évben a labdarúgók helyi sporttörténetet írtak. Pénzes István edző vezetésével elsők lettek a megyei I. osztály Nyugati csoportjában, majd a Keleti csoport győztesével, a Salgó Öblössel mérkőztek, mely ellen kivívták a feljutást a Nemzeti Bajnokság harmadosztályába. A vezetőség Sisa Tibor edzőt kérte fel a csapat felkészítésére. Pénzes István, az ifjúsági csapat edzője lett. A szécsényiek 1998-ban kiestek az NB III.-ból, s azóta is a megye egyben szerepelnek.