A Balassagyarmati VSE az utóbbi másfél évtized legjobb eredményét érte el az ezüstéremmel

Amióta visszakerült a magyar küzdelemsorozat harmadosztályába az Ipoly-parti alakulat, a klubvezetés folyamatosan fogalmazta meg célkitűzésként a dobogós helyezés elérését. Ez azonban sokáig nem sikerült, legutóbb, a Keleti csoportban hetedik pozícióban végzett a társaság. Szépen át is kérték magukat a Közép csoportba, így nem a keleti országrészbe kellett ezután utazniuk, hanem hazánk déli féltekére. Ez a váltás, mint kiderült, igen szerencsésnek bizonyult. 

– Meggyőződésem, hogy ez a csoport erősebb volt, mint a Keleti. Elég, ha csak arra utalok, hogy négy NB I.-es klub, az FTC, a Paks, a Budapest Honvéd és az MTK közvetlen utánpótlása ellen játszottunk, de a Dunaújváros, a Kozármisleny és a Makó is jelentékeny rangot képviselt, ellenük a győzelem bravúrral ért fel, és szerencsére a mislenyieken kívül minden vetélytársunkat legalább egyszer felülmúltuk – fejtette ki értékelőjében Nagy Tibor, a balassagyarmatiak vezetőedzője. 

Ha pusztán a számokat vizsgáljuk, érdekes megállapításokat tehetünk. Külön-külön összevetve a tavaszi és őszi, valamint a hazai és idegenbeli mérkőzéseket, az idegenben elért teljesítmény szinte hajszálra megegyezik a tavaszi eredményességgel, és hasonló a teljesítmény az otthoni és az őszi statisztika alapján. – Az őszi eredményességre alaposan rányomta a bélyegét, hogy szinte folyamatosan foghíjasak voltunk, a sérülések, betegségek és az esetleges eltiltások miatt két egymást követő mérkőzésre sem tudtam ugyanazt a kezdőtizenegyet pályára küldeni. Így fordulhatott elő, hogy hazai környezetben gyakran botlottunk, fájt az MTK és a Fradi második csapata elleni vereség, illetve a Szekszárddal és a Cegléddel szemben elért döntetlen. Máskor viszont a riválisok otthonában jött ki a lépés, nyertünk a Honvédnél, Dunaújvárosban és Makón, mindhárom rendkívül komoly fegyverténynek számít – hangsúlyozta a szakvezető. 

Tavasszal aztán, néhány fordulót követően, alaposan beindult a szekér. A vetélytársak igencsak retteghettek, amikor a nógrádi alakulat ellátogatott hozzájuk. Ráadásul március elejétől május végéig mindössze egyetlen vereséget könyvelhettek el, azt is Kozármislenyben szenvedték el, méghozzá úgy, hogy a döntetlen kiharcolására is volt esélyük. A csapatrészek közül különösen a védelem stabilitása emelhető ki. Benkő-Bíró Norbert és Koszó Balázs irányításával a hátsó alakzat végig kiválóan működött, míg a támadószekcióban a mester fia, Nagy Tamás igazi vezéregyéniségnek bizonyult. 

– Ellenfeleink nagyobbrészt nem vállalták fel velünk szemben a nyílt sisakos küzdelmet, bezárkóztak a saját térfelükre, bízva a kontrákban. A mi stílusunkhoz ez a felfogás nem közelített, így roppant kemény dolgunk volt, hogy ezeket a reteszeket feltörjük, de többnyire sikerült – utalt erre a megközelítésre Nagy Tibor. Amikor pedig valaki nem ehhez a taktikához folyamodott, alaposan ráfizetett a kockázatvállalásra. Az FC Dabas például pórul járt, mert az elején vezetést szereztek, aztán bő fél óra alatt ötször rezgett a hálójuk, és ha a második félidőben is kellő elánnal veselkednek neki a gólszerzésnek Kovács Dánielék, még tetemesebb lehetett volna a különbség. A gárda szépen, lassan araszolt előre a tabellán. Előbb a közvetlen riválisokat, így a Makót előzték meg, aztán a Dunaújváros hazai pályán történt legyőzését követően már ott lebegett a fiúk előtt az ezüstérem megkaparintásának esélye, persze ehhez a második helyen álló újvárosiaknak botlaniuk kellett. Végül megesett velük ez a baki, így már egy fordulóval a befejezés előtt eldőlt, hogy a Balassagyarmati VSE legénységének a nyakába akaszthatják a második legfényesebb érmet. 

– Rendkívül büszke vagyok a srácokra, a futball iránti maximális alázat, fokozott összpontosítás és az utolsó percig való hajtás jellemezte őket. Páran közülük a nyáron biztosan búcsúznak tőlünk, akár magasabb osztályban próbálva szerencsét, nekik sok sikert kívánok. Őszintén remélem, hogy augusztusra ismét egy olyan határozott, szellemiségben és játéktudásban egyaránt erős, színvonalas csapatot hozunk össze, mint amelyik most menetelt a bajnokságban – fejezte be gondolatait az Ipoly-partiak vezetőedzője.