Az íjászat végigkísérte az életét a szécsényi tornatanárnak

Édesapjával próbálta ki először az íjászatot – aki hosszú időn keresztül az edzője volt – nyolcévesen, és már akkor beleszeretett a sportba.

– Hosszú ideje, 1978-tól foglalkozom az íjászattal. Volt egy kisebb kihagyásom, mert egy versenyen eltört az íjam, és nem tudtam újat vásárolni. Tudni kell, hogy egy olyan versenyíj, amilyet én is használok, annak az értéke több mint 1 millió forint – mondta Kósy Nándor.

Az újrakezdést követően az országos bajnokságon a 3. helyezést érte el, majd a válogatott csoport tagja lett. A Ráckevei Íjász Sport Klub tagja, annak a színeiben indul a versenyeken. Az elmúlt évek alatt számos hazai és nemzetközi megmérettetésen vett részt. Első komoly sikere még 1984-ben volt, amikor Nyergesújfalun megnyerte a vidéki bajnokságot, amely mellett több országos bajnoki cím fűződik a nevéhez.

Hosszú ideig ő tartotta teremben a 18 méterről lőtt országos csúcsot, hiszen az elérhető 600 pontból 575-öt ért el. Csapatban három íjásztársával országos bajnoki címet szereztek, és az ott elért eredményüket a mai napig nem tudták túlszárnyalni.

A franciaországi Európa-bajnokságon közel 300 versenyző közül a 33. helyen sikerült végeznie. A világkupán Horvátországban egy rangos, népes mezőnyben a 17. lett. A junior olimpián Szingapúrban egy magyar tehetséges fiatal felkészítőjeként vett részt a versenyen.

Salgótarján csapatában szerepelve első helyezést értek el 1995-ben, a Rómában megrendezésre kerülő Játék határok nélkül vetélkedőn.

Az elmúlt évben négy országos versenyen vett részt, amelyből kettőt megnyert, majd idén februárban az országos terembajnokságon bronzérmet szerzett. A versenyzés mellett ma már edzőként is dolgozik, hiszen elvégezte a nemzetközi egyes szintű edzői képzést.

– Köszönettel tartozom az iskolám vezetőjének, hogy hozzájárult ahhoz, hogy kiutazhattam Svájcba, ahol a Nemzetközi Íjász Szövetség központja van. Ott került sor a gyakorlati képzésre, amelyet a vizsga követett.

Az idén készül a kettes szintű diploma megszerzésére, amelynek az elméleti részén már túl van, de a gyakorlatra és a vizsgára szintén Svájcban kerül majd sor, amint a vírushelyzet ezt lehetővé teszi. Az iskolában is szívesen foglalkozik a diákokkal.

– Köszönettel tartozunk a Magyar Íjász Szövetségnek, ahonnan íjakat, vesszőket, táblákat és védőfelszereléseket kaptunk. A terveim között szerepel, hogy a diákjaimat bekapcsolom a Magyar Íjász Szövetség által szervezett Suli Íjász Bajnokságba, továbbá szeretnék a felnőttek részére is egy íjászkört létrehozni.

Folyamatosan képzi magát, pillanatnyilag a Szegedi Tudományegyetem levelező tagozatán pszichológiát tanul, és ahogy mondta, az ott szerzett ismereteit az íjászatban is hasznosítani tudja, hiszen a versenyekre nemcsak fizikálisan, de mentálisan is fel kell készülni. Egy-egy megmérettetésen minimálisan 72 lövést adnak le, de azok, akik továbbjutottak a selejtezőből, még ennél is többet. Egy lövés energiafelhasználása hasonló, mintha felemelne egy 20 kg-os súlyt egy méterre, és azt ott tartaná 5-6 másodpercig. Fontosnak tartja a technikai felkészülést és a kifinomult mozgáskoordinációt. A versenyeken 100%-os felkészüléssel lehet csak részt venni.

– Másodállásban egyéni vállalkozóként is dolgozom, és az abból kapott jövedelmemet fordítom az íjászatra, így a pedagógusfizetésem megmarad a családnak. Íjászként be tudtam járni Európa országait, és eljutottam más kontinensre is. Nekünk az üdülés is egyben, ha elmegyünk egy versenyre, hiszen ekkor sok esetben meghosszabbítjuk a kint töltött időnket.