20 éve ennek a távolugrónak drukkolt egész Nógrád megye

Előzmények

A több névváltozáson is áteső, több kiváló bajnok atlétát (és például Komka Magdolna személyében kétszeres olimpikon magasugrót is) kinevelő „Sese” a 2000-es esztendőt Salgótarjáni Kohász Diák Atlétikai Sportegyesület (SKDASE) néven kezdte meg. A Sese több szakosztálya is feloszlott már ekkorra, vagy külön egyesületben folytatta. A sötét jövőkép miatt február 11-én összeültek az atlétika szerelmesei, és úgy döntöttek, hogy egy új egyesületet alapítanak, kizárólag a sportág elkötelezettjeinek. Első elnökük Angyal János lett, a Magyar Atlétikai Szövetség akkori elnökségi tagja. Az új klubnak a Salgótarjáni Atlétikai Club nevet adták, de nem hivatalosan még az akkor támogató Acélgyár is szerepet kapott az elnevezésben.

A SAC az SKDASE valamennyi versenyzőjét átvette, így az 1975-ös születésű Ajkler Zitát is. A kiváló távolugró 1998-ban hatodik lett a budapesti Európa-bajnokságon (664 cm), majd egy évvel később a fedett pályás Eb-n megismételte ezt a helyét (648). De meg kell említeni, hogy 1994-ben például tagja volt a Játék határok nélkül című vetélkedőn szereplő salgótarjáni csapatnak is.

Zita egy nappal a klub alakulása után, azaz február 12-én már részt is vett a fedett pályás országos bajnokságon. Az 1999-ben a város és a megye legjobbjának is megválasztott atlétanő távolugrásban 635 centiméterrel diadalmaskodott is. A fedett pályás Eb-n, Belgiumban 629 centivel zárta a versenyt, ez a kvalifikációban a 12. helyet jelentette számára. Márciusban egy dél-afrikai edzőtábor során több versenyen is elindult, majd számtalan aranya mellé szlovén és német versenyen is nyerni tudott.

A felkészülés

Augusztus elsejéig teljesíthették az olimpiai kiküldetési szintet, ennek szellemében július 12-én elindult a Komárom megyei Fair Média-kupán, Tatán. A SAC-os 666 centiméterrel új egyéni csúcsot ugrott és nyert. Ezzel az eredménnyel, egy centiméterrel túlteljesítette a nemzetközi szövetség 665 centis minimumszintjét, és csak néggyel maradt el a Magyar Atlétikai Szövetség elvárásától. Egy héttel később az UTE Szi­lágyi úti versenyén kétszer is 670 centiméterre repült (máig megyecsúcs), amellyel az élen végzett, így készülhetett a Sydney-ben rendezett XXVII. Nyári Olimpiai Játékokra, ahol szeptember 28–29-én rendezték a női távolugrást.

Herczeg Vince, Zita edzője akkor így nyilatkozott: – Több évtizeddel ezelőtt azért kezdtem edzősködni, hogy egyszer olimpiai csapattag atlétám legyen. Ha minden összejön, akkor jó eredménye lehet.

Július 29-én 6,63 méterrel megnyerte az országos bajnokságot is, majd egy nappal később hármasugrásban is aranyérem került a nyakába a hármasugrásban elért 13,74-gyel (máig megyecsúcs). Az olimpia előtti utolsó versenyén 655 centivel nyerte meg Veszprémben a Balaton-bajnokságot.

Közvetlenül a kiutazás előtt így vélekedett a héhalmi származású versenyző: – A legfontosabb az lesz, hogy higgadt maradjak, ne akarjak mindenáron nagyot ugrani, mert akkor csak egy görcsös ugrás lesz belőle. Sajnos, világversenyen elég kicsi a rutinom, ezért majd kint derül ki, hogy a sok nézőnek vagy az üres lelátónak örülnék jobban.

– Hogy milyen eredménnyel lennék elégedett? Nekem nem elég, hogy kijutottam az olimpiára, nem csak résztvevő akarok lenni! Nem ígérhetem, hogy döntőbe kerülök, hiszen ez sok mindentől függhet. Elégedett lennék egy új egyéni csúccsal, de nem lennék szomorú akkor sem, ha egy nagy ugrás után egy-két centivel lemaradok a fináléról. Számomra kudarc lenne viszont, ha mondjuk húsz centivel csúszok le róla.

– S mi az elvárás itthon? Mindenki nagyon bátorít, biztat, ami nagyon jólesik.

Az olimpia

Ajkler Zitának nem sikerült, Vaszi Tündének viszont összejött a döntő a sydney-i atlétikai versenyek női távolugrás-selejtezőjében. A SAC magyar bajnok versenyzője 635, majd 636 centit ugrott, míg a harmadik, egyben utolsó kísérleténél belépett, így Ajkler lemaradt a fináléról. Zita a selejtező 24 tagú A csoportjában a 13. helyen zárt.

Amint Magyarországra is eljutott Zita kiesésének híre, a sajtó megkeresett néhány sportvezetőt, azt tudakolva, miként értékelik egyetlen olimpikonunk szereplését.

Dr. Gótai László, a Magyar Olimpiai Bizottság Nógrád megyei képviselője: – Sajnálom, hogy Zitának búcsúznia kellett, de egy olimpián minden előfordulhat. Nem tudom, mi lehetett az oka, hogy így, tudása alatt teljesített. Véleményem szerint nem kell kétségbeesni, amiért nem került a döntőbe, sokkal inkább arra kell büszkének lennie, hogy 240 ezer nógrádi lakost képviselhetett az emberiség legnagyszerűbb játékán.

Angyal János, a SAC ügyvezető elnöke, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja: – Nem láttam Zita ugrását, a rádióból értesültem az eredményeiről. Szerintem már az is óriási bravúr volt, hogy kijutott az ötkarikás játékokra. Nem mondom, hogy csalódás a szereplése, kesergésre senkinek sincs oka.

Dr. Kovács Dusán gátfutó, Nógrád megye atlantai olimpikonja: – Hosszú szezon áll nemcsak Zita, de valamennyi magyar atléta mögött, biztosan sokat számít, kinek hogyan sikerült a formaidőzítés. Azt hiszem, az olimpián Zita olyan tapasztalatokat szerezhetett, amelyeket a jövőre és utána is kamatoztathat majd világversenyeken.

A verseny után felhívták az ugyancsak Sydney-ben tartózkodó, s a selejtezőt a lelátóról végignéző edzőt, Herczeg Vincét: – Zita nagyon el van keseredve, vigasztalhatatlan, bejelentette, abbahagyja a távolugrást. Sajnos személyesen még nem tudtam vele beszélni, mivel a selejtező befejezte után azonnal doppingellenőrzésre vitték, így csak telefonon váltottunk néhány szót. Részletesen átbeszéltük, hogyan kell mozognia, mire kell figyelnie. A három ugrása közül egyedül a harmadikban volt fantázia, abban, amelyiknél belépett, de az is kevés lett volna a fináléhoz – zárta szavait Herczeg Vince edző.

A sportolónő pályafutása során több egyéni csúcsot ért el

Szabadtér. 100 méter: 12,43 (Krakkó, 2001. szeptember 5.). 200 méter: 24,95 (Ried im Innkreis, 2001. június 30.). 800 méter: 2:29,07 (Budapest, 2006. június 11.). 100 méteres gátfutás: 13.75 (Budapest, 2000. május 21.).

100 méteres gátfutás (76,2 cm): 14,33 (Budapest, 1992. július 11.). 300 méteres gátfutás: 44,30 (Nyitra, 1992. július 21.). Magasugrás: 1,72 (Ried im Innkreis, 2001. június 30.). Távolugrás: 6,76 (Debrecen, 2004. június 16.). Hármasugrás: 13,99 (Veszprém, 2002. június 30.). Súlyökés: 10,02 (Budapest, 2001. szeptember 15.). Gerelyhajítás: 35,68 (Budapest, 2006. június 11.). Hétpróba: 5343 (Ried im Innkreis, 2001. július 1.).

Fedett pálya. 60 méter: 7,72 (Budapest, 2000. január 15.). 60 méteres gátfutás: 8,35 (Budapest, 2002. február 17.). 100 méteres gátfutás: 14,40 (Budapest, 1996. február 11.). Távolugrás: 6,55 (Budapest, 1999. január 23.). Hármasugrás: 13,31 (Budapest, 2004. február 7.). Ötpróba: 3707 (Budapest, 1996. február 2.).

A folytatás

Salgótarjánban nem tudták előteremteni a szükséges feltételeket, így Zita 2001 elején – egyéves SAC-os pályafutást követően – Nyíregyházára igazolt, majd pályafutását a Vasasban fejezte be. Több világversenyen is szerepelt még, és 2003-ban bronzérmet szerzett Teguban, az Universiadén. A 2004-es olimpián is elindult nyíregyházi színekben, Athénban 3 centivel ugrott nagyobbat, mint első olimpiáján, és a 24. helyen zárta a távolugrás selejtezőjét. Több számban is remekelt, és többpróbázott is. Ezekben összesen 16-szor nyert magyar bajnokságot. Még szeniorként is indult versenyeken, hármasugrásban nyert Masters Eb-t Nyíregyházán, és világbajnokságot is távolugrásban és hármasugrásban Budapesten. Az Eurosport szakkommentátora lett.