Így kezdődött Szécsény sportélete

Tudjuk, hogy az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon a sportélet erőteljesebben fejlődésnek indult, és ez minden bizonnyal Szécsény városára is hatással volt. Az 1800-as években Zubovics Ferenc vívókört alapított és tanfolyamot indított a városban. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a vívókör volt Szécsény első sportközössége, de egyet igen, hogy az 1800-as évek második felében a város életében már jelen volt a sport, hiszen korcsolyaversenyt rendeztek 1897. január 30-án. A Nógrád Megyei Levéltárban megtalálható az egylet pénztárkönyve, amelyből kiderül, hogy a II. világháború után Szécsényben több éven át korcsolyaversenyt tartottak, s az egyletet 1947-ben oszlatták fel.

A Nógrád és Hont ellenzéki újság arról is beszámolt, hogy 1899. augusztus 13-án labdarúgó-mérkőzést játszottak Szécsényben. Az újságból tudjuk, hogy a sportkör elnöke Ágner Lajos üdvözölte a pályára lépő csapatokat. A tudósításból az is kiderül, hogy kik voltak a mérkőzés legjobbjai. Ezen a mérkőzésen Olasz Pál, Beerner Ödön, Steiner Miklós, Fábián László, Balecsenszki István, Balázs Kálmán és Ruszinkó Miklós is jó teljesítményt nyújtott a Ruszinkó család rétjén játszott összecsapáson. Ruszinkó Miklós tagja volt az orvostudományi egyetem sportszövetségének, továbbá atletizált, tornászott, és jó labdarúgó volt. Szécsényben jelentős szerepet vállalt a sportélet szervezésében.

A századfordulót követően alakult meg az „Ép testben ép lélek társaság”, amely elnökének Foglár Gézát választották meg. Céljuk a testgyakorlás, a sport minden ágának űzése, a társaság tagjainak körében az összetartás érzésének, társulási szellemének fejlesztése, a nemzeti érzés ébren tartása és ápolása. Az egyesületet 1947. július 11-én oszlatták fel, 1914-es alapítását követően.

A Nógrád Megyei Levéltárban őrzik a Polgár Lövész Egylet alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvét, amely 1928. július 21-én volt. A lövészegylet életéhez kapcsolódik az a meghívó, amely a Kubinyi Ferenc Múzeumban található. A meghívó arról tanúskodik, hogy 1931. november 8-án egy nagyszabású lövészbált szerveztek a városban. A lövészegylet járási szinten évenként megrendezte a versenyét, amelyen a legtöbb győzelem Králik András lóci tanító és Mészáros János szécsényi kereskedő nevéhez fűződik.

Szécsényben hivatalosan 1941. június 29-én alakult meg a Levente Egyesület, amely már korábban is jelen volt a város életében, és többek között sportversenyeket is szervezett.

A cserkészmozgalom is jó sportolási lehetőséget biztosított az ifjúság számára. A városban 1924-ben alakult meg a Bárkányi János Cserkész Csapat, amelyet 1948-ban felszámoltak. A cserkészek a túrázás, a táborozás és a kirándulás mellett jelentős súlyt fektettek a sportolásra. Feljegyzésekből tudjuk, hogy még a síelésben is részt vettek, amelyet P. Szalóki Felicián ferences atya népszerűsített a fiatalok körében.

A háború előtti sportkrónikához tartozik, hogy az 1920-as évek második felében társadalmi összefogással szép környezetben, a település nyugati részén elkészült a futballpálya. A területet joggal lehetett sportpályának nevezni, a zöld gyepet körülvette a salakos futópálya, de volt még a ligetben teniszpálya, lövészpálya, távolugró és magasugró hely is. A Kubinyi Ferenc Múzeumban lévő feljegyzés arról tanúskodik, hogy 1930-ban tornaversenyt rendeztek Szécsényben.

Még egy sportadalék ehhez az időszakhoz: a cserkészcsapat, a leventék és a polgári iskola diákjai október 6-án „kegyeleti staféta” emlékfutást rendeztek több éven keresztül, amely alkalmával a Káprások aljától, egészen a városi emlékműig futottak.