Városszerte felcsendültek a legszebb magyar költemények a salgótarjáni VerSTúrán (fotók, podcast)

Salgótarján belvárosában gyülekeztek kedd délelőtt az érdeklődők. A VerSTúrát a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. szervezte. Rendhagyó módon Madách Imre szobra volt a túra első állomása, mivel az országgyűlés az idei esztendőt Madách-emlékévvé nyilvánította. Az erről szóló javaslatot Becsó Zsolt országgyűlési képviselő terjesztette a döntéshozók elé. 

– Bármilyen legyen is az aktuális kedve a szeszélyes áprilisnak, egy állandóság tetten érhető benne: 11-én van a költészet napja, amit évről évre körbesétál a tavasz legnagyobb ünnepe, a húsvét – fogalmazott beszédében a honatya. – Talán van is bennük valami közös, mégpedig a lényeg: a feltámadás. Ahogy Jézus feltámadt húsvét vasárnapján, szinte ugyanúgy támad fel a költészet is évről évre. 

Mint mondta: 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapját a költészet napjaként. Országszerte számos programmal emlékeznek erre a napra, Salgótarjánban pedig idén rendhagyó módon szoborlátogató sétával. A műalkotások felkeresése közben pedig annak is örvendezhetünk, hogy nap mint nap találkozhatunk nemzetünk kiemelkedő költőóriásaival.

– A költészet napja az egész Kárpát-medencében ünnep. Azt hiszem nekünk a költészet talán fontosabb, mint a legtöbb népnek. Meggyőződésem, hogy addig lesz magyar nemzet, amíg vannak költőink és olvassuk műveiket – hangsúlyozta Becsó Zsolt.

A program Balázs János festőművész szobránál folytatódott. Ott elhangzott: az alkotó költészete és festészete egyaránt fontos a magyar és a cigány kultúra számára is. Németh Anna, a Zenthe Ferenc Színház tagja Balázs János és Szepesi József egy-egy művét adta itt elő. A túra résztvevői ezt követően a Fő téren lévő Radnóti Miklós szoborhoz sétáltak el, ahol Sándor Zoltán, Balassi-díjas előadóművész szavalta el a költő Sem emlék, sem varázslat című versét. A téren egy versfalat is felállítottak a szervezők, amire bárki felírhatta a kedvenc művét, vagy idézetét. 

Kő Pál József Attilát ábrázoló domborművénél fejeződött be a rendezvény, a költő nevét viselő művelődési központban. 

– Az irodalom, a kultúra életünk része, a szavak mágikus hatalma nélkül nem lennénk emberek. Szükség van a napi betevő betűre és szükség van az ünnepekre. Arra, hogy újra és újra rácsodálkozhassunk az örök értékekre – emelte ki ünnepi beszédében Fekete Zsolt polgármester. – Idén az értékőrzés jegyében három bicentenáriumot ünnepelünk. Kétszáz évvel ezelőtt fejezte be nemzeti himnuszunkat Kölcsey Ferenc, valamint két évszázada született Madách Imre és Petőfi Sándor is. 

Mint mondta: nem véletlen, hogy a salgótarjáni kultúra egyik központja éppen József Attila nevét viseli. Noha a költőnek az életrajzi adatok szerint nem volt köze a városhoz, az 1960-as években a névadó és a helyiek úgy gondolták, hogy a névválasztás időtálló lesz, hiszen a költő életműve mindig időszerű. József Attila ezáltal közöttünk és bennünk is tovább él.

–A költészet, a rímek, a művészien csiszolt gondolatok mindannyiunkra másként hatnak. Az idő persze mindenkit és minden életművet túlhalad. Ám rostáján nem hullanak ki azok, akik alkotásaikban megtalálták a forma és a tartalom összhangját, akik hozzáadtak valami újat az egyetemes művészethez. József Attila költészete ilyen. Jómagam is versmondással tisztelgek a magyar költészet napja előtt – közölte a polgármester, aki a Haszon című művet adta elő az édesapjától örökölt József Attila kötetből. 

A nap folyamán további programok színesítik a költészet napi rendezvényt. A Balassi Bálint Asztaltársaság versfelolvasást szervez 15 óra 30 perctől a Radnóti szobornál, 17 órától pedig a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban A Garabonciás című emlékkötet bemutatóján vehetnek részt az érdeklődők.