Évfordulós Kodály Zoltán-estet rendezett a pedagóguskórus Salgótarjánban

Az apropót a háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész zeneszerző, népzenekutató, zeneoktató életének két határnapja jelentette, tekintve, hogy 1882. december 16-án – tehát 140 éve – Kecskeméten látta meg a napvilágot s 55 évvel ezelőtt Budapesten távozott az élők sorából. 

Több mint szimbolikus, hogy a rendezvény helyszíne az a hangversenyterem volt, amelyet a 2014-ben elhunyt Virág László egykori zeneiskola-igazgatóról neveztek el. Arról a zenetanárról, muzsikusról, karnagyról, aki 1958-ban létrehozta a pedagóguskórust, s a mai napig elévülhetetlen érdemekkel bír az együttes alapjainak megteremtésében, későbbi folyamatos működésében. A műsor házigazdáját, vendégeit és az érdeklődőket dr. Dániel Zoltán, a megyei jogú város alpolgármestere köszöntötte. A tisztségviselő méltatta Kodály Zoltán sokrétű, nemzetközileg is széles körben elismert munkásságát, szólt a pedagóguskórus tevékenységéről, és köszönetét fejezte ki valamennyi – köztük a Fülekről érkezett – fellépőnek, hogy szereplésével hozzájárul a megyeszékhely végéhez közeledő centenáriumi éve programjának gazdagításához. 

Az első vendég az 1976-ban Nagybátonyban alakult Doráti Kamarazenekar volt. Az együttes fellépése ugyancsak részben az emlékezés jegyében telt, tekintve, hogy az alapító Torják Vilmos zenetanár, karmester, kamarazenekari egyesületi elnök, Salgótarján zenei életének egyik lelkes és eredményes szervezője egy ideje már szintén nincs közöttünk. Az általa vezetett zenekar működését jól jellemzi, hogy a szlovákiai Ipolybalogon Szent Korona emlékérem elismerésben részesült. Ezúttal Doráti Antal A béka és a hal című művének Kodály általi feldolgozásával és egy népdallal léptek fel. 

A zenekar két tagja – Bozó Mária és Dancsó Erika hegedűduókkal külön is szerepelt. Műsorukat követőn az 1978-ban, zömében a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusaiból alakult Füleki Melódia Női Kar lépett a színre. Karnagyuk Makainé Simon Katalin, aki egyébiránt a salgótarjáni zeneiskola tanára. A kórus rendszeres és sikeres résztvevője a Kodály-napoknak, amelyeken ezüst- és aranykoszorús minősítésekben is részesült. Ezúttal négy Kodály-szerzeményt mutattak be, köztük a karácsonyvárásra utaló adventi éneket is. A zongorakísérő Bodor Angelika volt. Ugyancsak a zongoramuzsika került az érdeklődés középpontjába Farkas Diána önálló közreműködésével. Nevezett a Bátonyterenyei Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola tanára. Repertoárjában Kodály egyik gyermektánca, Debussy Álmodozás című alkotása, az Advent harmadik gyertyája című mű, valamint J. S. Bach 147. kantátája szerepelt. 

A főszereplő pedagóguskórust 1995 óta Baárné Dicse Zsuzsanna vezeti, akivel – sok más elismerés mellett – megkapták már a fesztiválkórus minősítést. Természetesen ők is elsősorban Kodály életműve előtt tisztelegtek a zeneszerző Szép könyörgés, az Ének Szent István királyhoz, a Stabat mater, a Cohors generosa, a Pásztón 1922-ben gyűjtött Esti dal, valamint az Adventi ének című műveivel. Az összkar az ugyancsak Kodály gyűjtötte Serkenj fel, kegyes nép kezdetű népdallal búcsúzott a közönségtől. 

Néhány számot Radnai Zsuzsanna, illetve Boros Istvánné énekkari tag vezényelt. Külön is kiemelendő Boros Ágnes műsorközlő közreműködése, minthogy színvonalas összekötő szövegeivel nagymértékben járult hozzá nemcsak a kórusok, a művek, de Kodály egyéb szakmai és emberi értékeinek megismertetéséhez is. A Nemzeti Együttműködési Alap, a városi önkormányzat és értelemszerűen a közönség által támogatott koncert szervesen illeszkedett a Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA) által meghirdetett Kodály-emlékév programjába.