Mikszáth-díjat alapít Nógrád megye vezetése

A jubileumi eseménysorozat első felvonásán, a Civitas Fortissima téren található szobor előtt dr. Gintli Tibor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke idézte meg a Nagy Palóc alakját. Kiemelte, hazánkban manapság egyáltalán nem jellemző jelenség, hogy a települések fokozottan figyelnek a tőlük elszármazott hírességekre, ebben Balassagyarmat üdítő kivételt jelent. Hozzátette, Mikszáth szellemileg, művei által tért vissza abba a közegbe, amely felnevelte, és amely életre szóló élményeket adott neki, egyfajta irodalmi hátországot biztosítva. Az az anekdotikus, a beszélt emberi nyelvet előtérbe helyező forma, amit ő vezetett be, máig nagy hatással van az utókorra.

A rendezvény a polgármesteri hivatal nagytermében folytatódott. Itt először Pásztor Sándorné, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei tagozatának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd a köszöntők sorában Csach Gábor, a házigazda város polgármestere hangsúlyozta, Mikszáth Kálmán paraszti képei a tizenkilencedik század végén új megközelítésbe helyezték, sokkal elfogadhatóbbá és befogadóbbá tették az olvasóközönség számára a paraszti világot, ugyanakkor a negatív figuráihoz is igen megértő módon nyúlt.

Barna János, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke érdekes hasonlatként említette, hogy míg szűkebb hazánkban Madách Imre az éltető forrásvíz, addig Mikszáth Kálmán maga a kenyér, és ő művein keresztül világosan előtárta mindazokat az értékeket, amelyek a szorgalmas, becsületes és csavaros eszű palócokban lakoznak. Beszéde végén kijelentette, 2023 januárjától a Madách-ünnepség keretén belül Mikszáth-díjat is odaítél majd megyénk önkormányzata.

Végezetül dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész foglalta össze röviden, milyen eseményekkel, megemlékezésekkel, kiadványokkal köszöntötte az utókor a jeles évfordulót, egész Magyarországon, illetve a Felvidéken is fejet hajtva Mikszáth Kálmán munkássága előtt. Befejezésként javaslatot tett arra, hogy a 2022-es esztendőt Nórád Megye Önkormányzata nyilvánítsa Mikszáth-emlékévvé. 

Az Ipoly-parti járási székhelyen tartott esemény helyszínein Hirtling István Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész több Mikszáth-idézet felolvasásával, míg Simon Katalin népdalénekes palóc zenei összeállítással közreműködött.

Érdekes vonulatok a művekben

A 175. évfordulóhoz kapcsolódó rendezvény második részében a tudományos előadásokra terelődött a hangsúly. Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi docens Mikszáth Kálmán Balassagyarmathoz kötődő „tollrajzaiba” engedett betekintést, Rácz Rita a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma munkatársa pedig elsősorban azt fejtegette, milyen folklór elemek tűnnek fel a Jó palócok novellafüzérében. Dr. Praznovszky Mihály az író lovakhoz fűződő kötődéseit formálta humoros csokorba, dr. Kovács Anna irodalomtörténész az alkotói életműben nagy jelentőségű fák szerepét emelte ki, míg Csach Gábor művészettörténész Réti Zoltán festőművész huszonöt évvel ezelőtt készült Mikszáth-akvarelljeit mutatta be az érdeklődőknek.