Mindenszentek ünnepe és halottak napja az ősök tiszteletére hívja fel a figyelmet

Mindenszentek ünnepe eredetileg a keresztény mártírok tiszteletének megadását célozta, és az első évszázadokban alakult ki, amikor a keresztényüldözések alatt sokan haltak meg hitükért. A 4. századtól kezdődően a különböző egyházközségek saját ünnepeket tartottak a helyi mártírok tiszteletére. Azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a vértanúk száma olyan nagy, hogy lehetetlenség mindannyiuk számára külön napot szentelni, így szükségessé vált egy közös ünnepnap.

Az üdvözült lelkeket ünnepeljük mindenszentekkor

A 4. században mindenszenteket a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház pedig ma is akkor tartja. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, amelynek időpontját november 1-re, egy kelta ünnep időpontjára tették.

– A mindenszentek ünnepe sokkal régebbi, mint a halottak napja. Ezt a 9. században vezették be a katolikus egyházban, amikor tulajdonképpen az üdvözült lelkekre emlékezünk meg – fogalmazott Marti József bujáki esperesplébános. – Vannak ugyebár nevesített szentek, akiket az év különböző napjain ünneplünk, de mindenszentekkor, ha egyszerűen szeretném lefordítani a jelentőségét, akkor a mennyországot celebráljuk, az elhunyt szeretteinket, akik eljutottak az örök élet boldogságára, vagyis üdvözültek lettek.

Egyházi szertartás kötődik hozzá

Ugyan az évszázadok során a különféle népek hagyományai átalakították az ünnephez tartozó szokásokat, viszont a katolikus egyházban a mai napig megmaradt egy ehhez kapcsolódó jelképes szertartás.

– Jellegzetes a mindenszentek ünnepi mise végén tartott szertartás a halottakért, amelyet régen a papok a ravatalnál végezték, ma viszont már a húsvéti gyertyánál történik. Ennek az a sajátossága, hogy ilyenkor kioltják a templom fényeit és csak gyertyák világítanak. Így történik az imádság az elhunytakért, amely alatt a harangok megszólalnak – tájékoztatott Marti József. – Sajátos szokás mindenszentek délutánján a temetőben végzett szertartás, illetve a mi vidékeinken ekkor tartjuk a sírkő szenteléseket, az új sírkőemlékek megáldását is.

Szeretteinkre is megemlékezünk

A bujáki esperesplébános kifejtette: november 2-a, vagyis halottak napja az elhunytakért való imádkozás hagyományából alakult ki, és hivatalosan Szent Odiló clunyi apát vezette be emléknapként 998-ban a Cluny apátság alá tartozó bencés rendházakban. Később már a renden kívül is megülték, majd a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, a közbenjárás értük a purgatórium, vagyis a tisztítóhely katolikus hittételén alapul. 

A halottak napja tradíciója az idő múlásával egyre elterjedtebbé vált. A hívek ezen a napon különösen sok időt szenteltek arra, hogy meglátogassák szeretteik sírját, mécseseket gyújtsanak, virágokat helyezzenek el, és imádkozzanak értük.

Tiszteljük őseinket!

– Ezen ünnepnapok az ősök tiszteletére hívják fel a figyelmet. Itt a 21. században az emberek nagyon távol tarják magukat az elmúlás gondolatától, és látszik, hogy a halottak és az ősök iránti tisztelet egyre kiveszőben van – közölte Marti József.

Kiemelte: ezek a jeles napok sokkal aktuálisabbak mostanság, mint korábban voltak, amikor is a hétköznapi életnek természetes velejárója volt a halál. Ma már egy gyermeket nem mernek elengedni egy temetésre, mert igyekszenek őt távol tartani őt az elmúlás megtapasztalásától. Ezzel párhuzamosan pedig az is előfordul, hogy a családoknál egyáltalán nem része az ünnepnek a temetőlátogatás és a sírok felkeresése.

– Ha nagyon modernül akarom megfogalmazni, akkor mindenszentek és halottak napja azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy „Ne felejtsd el, honnan jöttél!” – zárta gondolatait az esperesplébános.