Hollókőn a két világháborúban elhunyt áldozatokról is megemlékeztek

A fáklyás felvonulás a Fészer Pihenőhely és Pinceháztól indulva érkezett meg a temetőben lévő II. világháborús emlékműhöz. A megemlékezésen beszédet mondott Vöröss Tamás Hollókő egyik önkormányzati képviselője.

– Nem azért jöttünk ma este össze, hogy eleget tegyünk a protokoll íratlan szabályainak, melyek szerint a közéletben nem illik szó nélkül elmúlni hagyni a sorsfordító történelmi események évfordulóit. Nem is csak azért, hogy fejet hajtsunk azon százezerek és milliók emléke előtt, akik a nagy háborúkban lelték halálukat, s lévén a mi nagyszüleink, dédszüleink, ükszüleink megérdemlik az együttérző emlékezést – fogalmazott Vöröss Tamás. Hozzátette: – A magyar történelem bővelkedik a forradalmi kiáltásokban, amikor egy nemzet mondta ki, hogy elég az elnyomásból és cselekedett is a szabadság megteremtéséért. Az önkény agresszív ellenálló szellemiség, a közös akarat, a hit, a megtörhetetlen eltökéltség tette olyanná a magyar nemzetet, hogy az elnyomás időszakában sem hagyja el magát. 1956 hőseinek emléke, szabadságharcuknak, tetteiknek ereje, mozgatórugója máig bennünk él.

Az önkormányzati képviselő a beszédében emlékeztetett arra is, bármilyen eltérő háttérrel, vagy értékrenddel bíró, bármennyire is más világkép szerint gondolkodó magyarok voltak, eggyé kovácsolta őket a szuverén, független, szabad haza vágya és akarata.

Hollókő lakosai is közreműködtek a rendezvényen

– Spontán és egyszerre követelték a szovjet fennhatóság megszűnését, az idegen csapatok kivonását, a kommunista diktatúra lebontását. Sokféle politikai és társadalmi akarat, cél, álom és elképzelés jutott ekkor közös nevezőre. Dicsőség a hősöknek! – zárta beszédét Vöröss Tamás. 

Ezt követően az önkormányzat és a helyi szervezetek elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékműnél. Majd mindenszentek és halottak napja alkalmából gyertyát gyújtottak az elhunytak emlékére. A megemlékezésen közreműködtek a helyi lakosok.