3 órája
Mennyire fontos a nógrádi diákoknak a környezettudatosság?
Az idén életbe lépett visszaváltási rendszer népszerűnek számít Nógrád-szerte, azonban észrevehető, hogy diákokat nem gyakran lehet látni a REpontok közelében. Felmerül a kérdés, vajon a tanulók mit kezdenek a palackokkal? Portálunk emellett azt is kiderítette, hogy mennyire fontos számukra a környezettudatosság.
A visszaváltási rendszer országos szinten 2024. január 1-től lépett életbe a MOHU MOL Hulladékgazdálkozási Zrt. vállalat vezetésében, onnantól kezdve pedig Magyarország számos pontján jelentek meg automaták. A visszaváltási logóval jelzett üvegekért fejenként ötven, akár hetven forintot is kaphatunk, ez a fajta “könnyű” jövedelem pedig forradalmasította és egyenesen népszerűvé tette a hulladékgyűjtést a magyar társadalomban. Portálunk arra volt kíváncsi, hogy vajon a diákok körében mennyire elterjedt a környezettudatosság, valamint azt is kiderítettük, hogy ők mit kezdenek a visszaváltós üvegekkel.
Fotó: Ladoczki Balazs / Forrás: MW
Nem teszünk eleget a környezetünkért
– Úgy tapasztalom, hogy a fiatalok a visszaváltási rendszert csupán egy pénzbevételi forrásnak tekintik – osztotta meg meglátását Mihály Dorka Odett, a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium diákja. – Ismereteim szerint vannak olyan szülők, akik kifejezetten a gyerekeknek adják azt az összeget, amit visszakapnak a palackok visszaváltása után – mintha amolyan zsebpénz lenne –, így azt később ők költhetik el arra, amire csak szeretnék.
Kiemelte: az emberek nagy része nem foglalkozik igazán a környezettudatossággal, hanem inkább az ilyen célt kitűző szervezetek, a nevelési-oktatási intézmények és a nagyobb közösségek azok, amelyek mindenképpen odafigyelnek arra, hogy ne szennyezzük a természetet. Ennek okán a tanulók iskolai programok és előadások hatására fordítanak nagyobb érdeklődést a környezetvédelem felé.
– Nem vesszük észre, de nagyon sok olyan dolgot dobunk ki nap mint nap, amiket fel is tudnánk használni. Ez a figyelmetlenség a részünkről nem a környezetbarát gondolkodást mutatja – fogalmazott Dorka, hozzátéve: – Szerintem a visszaváltási rendszer egy jó kezdeményezés, azonban még mindig vannak olyan falvak, ahol nincsen telepítve automata. Nagyon messze vannak a legközelebbi pontok és tulajdonképpen nem éri meg az embereknek, hogy bevigyék a palackokat. Emiatt nem gyűjtik őket és sok esetben el is dobálják.
Népszerűek a nógrádi automaták
– Nemcsak én, hanem a családom is gyűjti a palackokat, de közösen úgy egyeztünk meg, hogy amiket én halmozok fel, azoknak a bevételét megtarthatom – közölte Oláh Andrea salgótarjáni tanuló, aki a visszaváltási rendszer megjelenése óta fokozottan ügyel arra, nehogy véletlenül is kidobjon egy dobozt vagy behorpassza azt.
Mint elmondta, korábban nem törődött túlságosan a szelektív hulladékgyűjtéssel, ám most, hogy egy csekély jutalom is jár érte, sokkal motiváltabbnak érzi magát.
Az újrahasznosítás és a komposztálás is segít környezetünk védelmében
– Én nem gondolom, hogy pénzzel kellene ösztönözni az embereket a szelektív hulladékgyűjtésre vagy hogy ne dobálják el az üvegeket. Azt viszont belátom, hogy másképp nem lehetne hatni azokra, akiket eddig teljesen hidegen hagyott a környezettudatosság kérdése. Én úgy nőttem fel, hogy a családomban odafigyeltünk arra, mit dobunk ki és hova. Amit lehetett, azt persze újrahasznosítottuk, illetve komposztáltunk is. Ma is e szerint élek. Én személy szerint nem használom a visszaváltási rendszert – vallotta be Szabó Attila balassagyarmati diák.
