Elhunyt Zengő Árpád rádiós újságíró, Karancskesziben élt visszavonulása óta

Korábban portálunk is interjút készített vele. Akkor elmondta: „Sárospatakon láttam meg a napvilágot, 1948 májusában. A középiskola egy részét Pannonhalmán, a másikat Nagykállón végeztem, majd miután – saját hibámból – nem vettek fel az Eötvös Lóránt Tudományegyetemre elmentem szakmunkástanulónak, elektroműszerésznek.

– Operatőrnek is tanultam; amatőr filmesként ugyanis korábban már nyertem egy országos pályázatot is. Nősülés révén kerültem Salgótarjánba, ahol elvégeztem a kétéves újságíró-iskolát, majd felvételiztem a műszaki egyetemre. Amikor Nagykállón laktam, színjátszóskodtam is. Egyszer bementem a Kelet-Magyarország szerkesztőségébe azzal, hogy ilyen és ilyen előadásokat tartottunk. A lapnál erre azt mondták: hát írd meg! Megírtam egy úgynevezett mínuszos hírt, aztán egyszer csak elkezdtek egyre többet kérni tőlem, egyre több témában, egyre több műfajban... A Nyíregyházi Rádió munkatársával szintén Nagykállón futottam össze egy fesztiválon, amelynek én voltam a műsorvezetője. Oda jött hozzám és azt mondta: figyelj már, nem akarsz rádiózni? Olyan jó hangod van!”

Zengő Árpád három évtizeden keresztül tudósított Nógrádból

Idővel elkezdett rendszeresen dolgozni, elsősorban a Kelet-Magyarországnak és a Nyíregyházi Rádiónak.  Aztán előbb a Miskolci Rádióhoz vették fel, majd a Kossuthhoz, ahol el is töltött harminc évet. Ez egyedülálló dolog, mert tudósító három évtizedet még nem húzott le egyetlen állomáshelyen. Heves és Nógrád megye volt az övé.

Zengő Árpád visszavonulása után Karancskesziben élt, nyugdíjasként is rendszeresen tudósított lakóhelye és a Karancs-völgy eseményeiről a közösségi oldalán.