A vasútfejlesztés is napirenden volt a megyei közgyűlésen

Ebben az önkormányzati ciklusban utolsó alkalommal tartott közgyűlést ma a vármegye önkormányzata. A képviselők a térségben élők egészségi helyzetéről tájékozódtak. Emellett a vármegyét érintő vasútfejlesztés és a Magyar Államvasutak Zrt. aktualitásai is a napirendek között szerepelt. Feketéné dr. Zeke Ildikó, vármegyei tisztifőorvos röviden kiegészítette a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának beszámolóját.

Egészségi helyzet és vasútfejlesztés

– Nincs sok változás a Nógrádban élők egészségi helyzetében az előző évek adataihoz képest – fogalmazott a tisztifőorvos. – Továbbra is a daganatos és a keringési rendellenességek jelentik a két vezető halálozási okot országosan és vármegyénkben is. A halálozások jelentős része megelőzhető, másik része elkerülhető, ha időben észrevesszük a tüneteket és orvoshoz fordulunk azokkal.

Azzal valamennyien egyetértettek – ami a képviselők hozzászólásaiból is kiderült –, hogy a prevenciónak és az egészséges életmódnak nagyon nagy szerepe van, ezért azok népszerűsítéséért mindenkinek tenni kell.

A Magyar Államvasutak Zrt. vármegyénket érintő fejlesztéseiről és aktualitásairól is szó esett. Skuczi Nándor, a közgyűlés elnöke elmondta: még nyáron kérték meg a társaságot, hogy készítsen egy tájékoztatót a vármegyét érintő fejlesztési elképzelésekről, tervekről, az aktuális ügyekről. Abban szó esik a térség vasúthálózatáról, a járművekről, a megvalósult beruházásokról.

Vasút helyett kerékpárút?

A képviselők különböző véleményt fogalmaztak meg a vasúti közlekedéssel kapcsolatban. Barna János, a közgyűlés alelnöke úgy vélte: a gazdaságtalanul működő vonalak bezárása lenne ésszerű döntés, ugyanis azokat már nem használják a nógrádiak, a vasút elvesztette a funkcióját vármegyénkben. Ezzel szemben Borenszki Ervin, szocialista képviselő kifejtette: a kötött pályás közlekedés kivéreztetése nem jó irány. Korábban lett volna lehetőség európai színvonalra fejleszteni azt és a döntéshozóknak továbbra is feladata az ehhez szükséges források megtalálása. Varga Béla, Fideszes képviselő megfogalmazta: a helyi polgármesterek is egyetértenek abban, hogy azokon a pályákon, ahol nincs vasúti közlekedés, a sínek helyén kerékpárutakat kellene építeni. Az aktív turizmusnak ugyanis napjainkban nagy a népszerűsége.

– A tapasztalat azt mutatja: ahol a közlekedési infrastruktúra korszerűsödik, ott a térség is fejlődik. Egy vasútvonal korszerűsítése az utasforgalom növekedését is maga után vonja, munkáltatókat és munkavállalókat vonz a régióba, így a gazdaság élénkítéséhez a közösségi közlekedés erősítése elengedhetetlen – reagált a hozzászólásokra Sárkány László, a MÁV Zrt. pályavasúti terület igazgatója, aki arra is kitért, hogy minden kérdésben az állam, vagyis a vasút tulajdonosa dönt.

Azzal Lóczi Csaba, a MÁV-Start Zrt. területi személyszállítási és vontatási igazgatója is egyetértett, hogy az utasokat csak az infrastruktúra fejlesztését követően lehet visszacsábítani a vasúti közlekedésbe.

A 81-es vasútvonal fejlesztése lehet a térség fejlődésének motorja

Skuczi Nándor a 81-es számú vasútvonal fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta: a térség versenyképességének növelése érdekében ezt a vonalat mindenképpen fejleszteni kell.

– A MÁV első vasútvonala a 81-es, ahol még bő 15 évvel ezelőtt is gyorsvonat járt. Ez a szakasz urbanizált területen halad keresztül, Hatvantól Salgótarjánig, mintegy 120 ezer embert, Besztercebányáig pedig közel félmilliót érint – fogalmazott az elnök. – A vonal fejlesztése a térség fejlődésének motorja lehet, ezért az elengedhetetlen. Kérem, hogy ezt az igényt képviseljék szakmai körökben.

Sárkány László erre ígéretet tett, de mint mondta: a vonalat érintő jelentősebb fejlesztésekről jelenleg nincs tudomása.