Szent Mihály arkangyalt ünnepeli ma a katolikus egyház, jeles nap ez a néphagyományban is

Az arkangyal ünnepét a 6. század óta tartja a kereszténység, a római Szent Mihály-templom felszentelésének évfordulójára emlékezve. „A főangyalt fiatal férfiként ábrázolják, általában szárnyakkal, fején diadém vagy sisak, ruházata tunika, páncél, köpeny, kezében kardot, mérleget tart, lábával eltapossa a gonoszt. Szent Mihály a világ végén harcolni fog minden hívő lélekért, hogy kiragadja őket a sátán hatalmából. A haldoklókat is az ő oltalmára bízzák. Mihály teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Eszerint ítél majd az Úr üdvösségre vagy örök kárhozatra.  A magyar néphagyomány szerint a halottakat a Szent Mihály lován (fából készült halottszállító saroglya) viszik a sírhoz” - írja a Magyar Kurír. Nevének jelentése: ki olyan, mint az Isten. Nem csak a kereszténység, hanem a judaizmus és az iszlám vallás is tiszteli.

Hazánkban számos templomot szenteltek a főangyal tiszteletére, ilyen a Szent István-i alapítású Veszprémi egyházmegye főszékesegyháza, a szintén kora Árpád-kori soproni Szent Mihály-templom; a legismertebb azonban bizonyára a gótikus kolozsvári: szinte minden fotón Mátyás király szobrának hátterét adja.

Szintén az arkangyal tiszteletére szentelték a Gyulafehérvári érsekség főszékesegyházát, ami a 11. század második felében már három hajós bazilika volt és számos eredeti épületelemét megőrizte.

Bár fentieknél szerényebb épületek, de a határon inneni Nógrádban is nyolc településén szentelték az Isten házát Szent Mihály tiszteletére, ezek névsor szerint a következők:

• Herencsény;
• Karancskeszi;
• Nemti;
• Nógrádkövesd;
• Pusztaberki;
• Szilaspogony;
• Tar;
• Varsány.

Nemtiben már szombaton megtartották a Szent Mihály-napi búcsút.

Tar temploma közelében alakították ki az egykori földbirtokos, Tar Lőrinc írországi pokoljárására emlékező látogatóközpontot; a kénköves barlangban átélt látomásai szerint Szent Mihállyal is találkozott, aki ezért szobrot is kapott a föld alatt kialakított turisztikai látványosság barlangrendszerében.

Szent Mihály az ejtőernyősök védőszentje is

Az arkangyal, mint a mennyei seregek és a gonosz elleni harc vezére, a néphagyomány szerint a haldoklók mellett áll és átsegíti őket a túlvilágra. A Katolikus Tábori Püspökség az ejtőernyősök védőszentjeként is említi.

Szent Mihály-nap a hagyományos gazdálkodásban fordulópont is. A Hagyományok Háza így ír Facebook-bejegyzésében: „e napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat a gazdának, s kapják meg a bérüket. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok, majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket. Szent Mihály éjszakáján úgynevezett pásztortüzeket gyújtottak, hogy a legelőről hazatérő pásztorok a tűz fényét követve biztosan hazataláljanak.”

Számos, az időjárással és -jóslással kapcsolatos közmondás ismert e naphoz kapcsolódva. A Magyar Néprajz szerint az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Ugyanitt kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög az ég.

Más vidékek szólásai szerint „aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

Fordulópont lehet az időjárásban ez a jeles nap

A medvesaljai Egyházasbáston azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön: „Szent Mihály lova deres,/Behozza a telet”. Azt jelenti, hogy szeptember végére a vidéken már dérré válhat a harmat. Számos időjósló hiedelem ismert a pásztorok körében. Például állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

Szent Mihály-napon a római katolikus templomokban gyümölcsökkel, zöldségekkel, ezekből előállított, télire tartósított termékekkel díszítik fel az oltárokat, mai a szentmisén pedig hálát adnak az idei termésért is. Ugyancsak szokás a Szent Mihály-napi tűzgyújtás is.