3 órája
Népmesék: Palócföldön különös jelentősége volt a csodás történeteknek
Varázslatos nap szeptember 30., amelyen 165 évvel ezelőtt Benedek Elek, a nagy mesemondó született. A magyar népmesék által, ahogy évszázadokkal ezelőtt, ma is kiléphetünk a hétköznapi gondokból.
Napjainkban is sokaknak természetes, hogy elalvás előtt előkerülnek a színes rajzokkal illusztrált gyerekkönyvek. A mai napon azonban talán még többen kézbe veszik a fantáziavilágba repítő kiadványokat, Benedek Elek születésnapján ugyanis a magyar népmeséket ünnepeljük.
Forrás: Beküldött
Népmesék régen és ma: kikapcsolnak a hétköznapi gondokból
Milyen jelentősége volt korábban, a digitális eszközök megjelenése előtt a meséknek? Erről kérdeztük Máté György néprajzkutatót, a Dornyay Béla Múzeum munkatársát kérdeztük.
– A kérdés megválaszolásához bele kell egy kicsit helyezkednünk abba a világba, amely még a felgyorsult modernizációs korszak előtt volt. Akkor még teljesen más ritmusban, más igényekkel élték a mindennapjaikat elődeink. Abban azonban nem változott semmi, hogy az emberek vágytak és vágynak a szórakozásra, álmodozásra, arra, hogy a hétköznapi gondokból kiléphessenek – ha csak egy rövid időre is – fogalmazott Máté György.
Mint mondta, manapság a gyerekek többsége a rajzfilmekben, mesefilmekben élik ezt át, a felnőttek szintúgy a televízión, számítógépen, telefonon keresztül kapcsolódnak ki. Az úgynevezett régi világban pedig történeteket meséltek egymásnak. Azt is sokan tudhatják, hogy a mese eredetileg nem is gyerekműfaj, hanem a felnőttek mondtak egymásnak pajzán, horrorisztikus, humoros, de a valóságtól kisebb-nagyobb mértékben elrugaszkodott történeteket. Persze ezt sem lehet általánosságban mondani, hiszen a férfiak például előszeretettel mesélték a hallgatóságnak a katonaságnál, a világháborúkban megélt élményeiket, tapasztalataikat, amelyek igaz eseményeken alapultak.
– Az álmodozásról is szót kell még ejtenünk, hiszen a mesékben felfedezhetjük az emberek vágyait: például a szegénylegényből király lesz, a szolgálólányt a herceg veszi feleségül, vagy valamilyen varázslat révén meggazdagodnak, a beteg meggyógyul, a halott feltámad és még sorolhatnánk a példákat – ismertette a szakember. – Az sem véletlen, hogy mindig a legfiatalabb testvér lesz a hős, mivel a valós életben mindig a legidősebb örökölt mindent és lett a nagycsalád irányítója.
A tündérek kútja: palóc népmesék gyűjteménye
Máté György arra is kitért: ezeket a megállapítások általánosságban elmondhatjuk, de a mesék, a mesélés jelentősége, hagyománya különösen itt Nógrád vármegyében, de az egész Palócföldön nagy jelentőséggel bírt.
Több kötetnyi szöveget jegyeztek le a nép ajkáról a folkloristák, néprajzi gyűjtők, amelyek így fennmaradtak az utókor számára. Ilyen korábbi, de kevésbé ismert gyűjtésekből állított össze a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum tavaly egy szépen illusztrált mesekönyvet A tündérek kútja címmel. A 31 népmese eredetileg 19. századi kiadványokban jelent meg, amelyekhez nehezen férhetett hozzá a nagyközönség.
– Egy-egy régi mesét a mai olvasó elsőre talán nem ért meg úgy, mint a szépen megírt, a mai kornak megfelelő nyelvezeten hallott műmesét. Ennek ellenére a könyv nagy népszerűségnek örvend, szűkebb régiónkban sokan vásárolnak belőle, hogy gyerekeiknek, unokáiknak igazi palóc meséket mesélhessenek – húzta alá a múzeum munkatársa, aki arról is beszámolt, hogy nem csupán a meseolvasás gyakorlata létezik, hanem az élőszavas mesemondás is egyre jobban virágzik. Gyerekek, fiatalok, felnőttek egyaránt bekapcsolódnak a mesék ily módon történő népszerűsítésébe programok, tanfolyamok, előadások keretein belül.
Mesélt a falu Mátranovákon
A magyar népmese napjára hétfőn szűkebb hazánk több településén, különböző programokkal emlékeztek. Mátranovákon a helyi könyvtárban gyűltek össze kicsik és nagyok. Több felnőtt is vállalkozott arra, hogy két órán keresztül magyar népmeséket olvas a hallgatóságnak. A gyerekek mindeközben a történetekhez kapcsolódó színezőket kaptak, kézműveskedtek. Maruzsné Répás Lilla, az intézmény vezetője arról számolt be: jó alkalom ez arra, hogy a különböző generációk együtt töltsék az idejüket, nem mellesleg az olvasást is népszerűsítik a programmal.
Dorogházán mesefát választottak
Dorogházán, a Móra Ferenc Általános Iskolában különleges módon ünnepelték meg a napot. A délelőtt során a legkisebb diákok izgatottan várták, hogy megérkezzenek hozzájuk a nyolcadikosok, akik nagyszerű előadásmódjukkal és meséjükkel elkápráztatták a kicsiket.
Forrás: Beküldött
– A program az osztályteremben kezdődött, de a szabadban ért véget: az Erdőajándéka Mesefa Mozgalomhoz csatlakozva kicsik és nagyok iskolai mesefát választottak – ismertette Balázs Beáta tagintézmény-vezető.
– Ez lett a minden évszakban kedvelt diófánk, amit mondókákkal, dalokkal és természetesen mesével szeretgettünk meg. Ám ezzel nem ért véget a nap, köszönhetően a lelkes, ügyes kezű anyukáknak a népmese napja a hamuban sült pogácsával lett teljes, amit az iskola tanulói együtt fogyasztottak el az utolsó morzsáig.
