3 órája
Levéltári nap: régiós szinten járták körbe a hely- és családtörténet témáját
Érdeklődők sokasága töltötte meg a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltárának előadótermét kedd délelőtt. A XVI. Levéltári Nap különlegességét az előadások mellett az adta, hogy az esemény egyben egy regionális levéltári konferencia is volt, amely a „Helytörténet és családtörténet a levéltári kutatások tükrében” címet viselte.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) három – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád – vármegyei levéltára, valamint az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának a közös szervezésében tartották meg a XVI. Levéltári Napot kedden délelőtt Salgótarjánban. A „Helytörténet és családtörténet a levéltári kutatások tükrében” című rendezvény egy regionális levéltári konferencia is volt egyben.
Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool.hu
Az esemény házigazdájaként Gusztiné Dr. Toronyi Judit, az MNL Nógrád Vármegyei Levéltárának igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Dr. Prof. Kovács József, az MNL tudományos igazgatója beszédében elárulta, hogy közel húsz évvel ezelőtt már tettek kísérletet a fent nevezett vármegyék múzeumi és levéltári kollégáinak közös találkozására és tevékenységére annak érdekében, hogy megpróbálják összehangolni a lokális, illetve a regionális társadalomtörténeti kutatásokat. Hozzátette: lényegében az egy hamvában holt ötletnek bizonyult, sokáig nem találkoztak ismét ilyen keretek között, éppen ezért fogadta örömmel, hogy immár több alkalommal hallott olyan megmozdulásokról, mint a keddi regionális konferencia.
Ezt követően Dr. Prof. Kovács József olyan nézőpontokat sorolt fel, amelyeket fontosnak vél a lokális, regionális társadalomtörténetekkel kapcsolatban.
A regionalitás és az összekapcsolódási pontok jegyében telt a levéltári nap
Gusztiné Dr. Toronyi Judit megerősítve Dr. Prof. Kovács József szavait elmondta: a regionális együttműködésre néhány évvel ezelőtt konferenciai szinten már volt példa a három vármegyével. Hozzátette: ennek köszönhetően merült fel az újbóli találkozás igénye, amely során érdekes előadások és szakmai beszélgetések erősíthetik a régió levéltárai közötti kapcsolatot. Ezután Dr. habil Gréczi-Zsoldos Enikő, egyetemi docens, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának alelnöke üdvözölte a három vármegye összefogásában létrejött kezdeményezést, ahol az előadók bemutathatják a vármegyéik értékeit, a hagyományaikat, valamint azokat a kutatásokat, amelyek ehhez a tájhazához kötődnek.
– A regionális tájhaza is megmutatja azokat a kötelékeket, az összekapcsolódási pontokat, amelyek kirajzolják nekünk, hogy ebben az északkelet-magyarországi régióban hasonló örömeink és közös problémáink is vannak, akár a tudományban, akár a közéletben – fejtette ki Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő, aki arra is rámutatott: végignézve a helytörténeti és családtörténeti központú konferencia programját, a témát érintően megannyi tudományágban készült előadás kapott helyet. Így például kertészet-, a földrajz-, a biológia vagy az irodalomtudomány is „megszólal” az eseményen.
Irányt mutat a tudomány
A köszöntők sorát Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke zárta. Mint kifejtette: a kutatás, a tudományos munka nem önmagáért való, hanem le kell vezesse, hogy mi jó ennek a nemzetnek, az országnak, Észak-Magyarországnak, a régiónak és Nógrád vármegyének.
– Hiszen, ha látjuk, ami előttünk történt, véleményem szerint akkor tudjuk eldönteni, milyen irányban érdemes elindulni. Ebben pedig a tudománynak jelentős szerepe van – hangsúlyozta Skuczi Nándor, aki szintén méltatta a regionális együttműködést, valamint hangsúlyozta: a helyi és regionális értékek bemutatása az identitás erősítését is szolgálja.
Ezt követően a levéltári nap a Dr. Prof. Kovács József vezette konferenciával folytatódott, amely során megannyi érdekes, a helytörténet és családtörténet témáját körbejáró kutatást ismerhettek meg az érdeklődők.
Kuriózumot is bemutat a levéltári kiállítás molinója
A konferencia kezdete előtt Gusztiné Dr. Toronyi Judit szólt az „1100 éve Európában, 20 éve az Európai Unióban” programsorozathoz kapcsolódó vándorkiállításról is, amely megtekinthető a nógrádi levéltár földszintjén.
Elmondta: a tárlat törzsanyagát az MNL által készített molinók jelentik, amelyet mindig kiegészít egy, a kiállításnak otthont adó vármegyei blokk is. Az MNL Nógrád Vármegyei Levéltárának igazgatója ez utóbbi három installációt részletezte.
Elárulta: az első a tatárjárás utáni vármegyét mutatja be „Várak, végek, végvári vitézek” címmel. Az „Építkezések kora Nógrádban” nevű, második tablón emblematikus épületek, írók és művészek kapnak helyet a levéltári iratokon keresztül. A harmadik molinó a „Füstölgő hegyek lábánál” tematika köré épülve a nógrádi szénbányászat történetét járja körbe, szintén a kor jeles, helyi alkotóival színezve.
A levéltár igazgatója kiemelte: ez utóbbi táblán kuriózumként Szent-Györgyi Albert neve is megjelenik, hiszen a kisgyermekkorát Nógrádban töltő Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos egyik levelét a vármegyei levéltár őrzi és mutatja be most a közönségnek.
A Nógrád Vármegyei Levéltár honlapjának tájékoztatása szerint a kiállítás október 11-ig, péntekig ingyenesen látogatható hétfőtől csütörtökig, az intézmény nyitvatartási idejében, 8 és 16 óra között.
