Kedvenc évszakom

Kevesen örülnek annak az időjárásnak, ami néhány napja köszöntött ránk. 

A forró heteket egyik percről a másikra váltó fogvacogtató idő a sok negatívum mellett számomra jót is tartogat. Azt vettem észre, hogy az esős, borús időben ráérősebben telnek a napok. A nyárnak ugyan a vakációról kéne szólnia és a legtöbben ekkor veszik ki a jól megérdemelt szabadságukat is, mégis ezernyi feladatot tartogat.

Aki kertes házban lakik, annak a fűnyírás, a virágok gondozása, locsolása szükségszerű. Azok, akik a zöldségeket és a gyümölcsöket saját kertjükből szeretnék az asztalra varázsolni, az állandó gyomlálás, a felesleges hajtások visszavágása, a fák metszése, majd a betakarítás tavasztól őszig szinte minden napra ad munkát. A nyolcórás műszakon túl ez nem gyerekjáték. A gondos gazdik az állataik sétáltatására, szórakoztatására is szakítanak időt, a háziasszonyok általában nyáron végzik a nagytakarítást. Egy szó mint száz, úgy érzem, hogy a legmelegebb évszakban nem érem utol magam.

Ezzel szemben, amióta folyamatosan esik az eső, több idő marad a pihenésre. Locsolni nem kell, mert a természet megöntözi a növényeket. A kutyák sem szívesen mászkálnak a pocsolyákban és füvet vágni sem túl szerencsés ilyenkor. Így délutánonként van idő a meleg szobába bekuckózni, olvasni, társasjátékozni, filmet nézni és bizony, még szunyókálni is. Nem furdal a lelkiismeret, hogy hét ágra süt a nap, amíg én lustálkodok. Így eső ide vagy oda, nekem az ősz a kedvenc évszakom...