Generációk harca a nógrádi szakember szemével (podcast)

Bezzeg az én időmben! Mennyiszer hallottuk már ezt a mondatot az idősebbektől, ami valljuk be, sokszor az agyunkra ment. Aztán azon kaptuk magunkat, hogy mi is ezt hajtogatjuk a gyermekeinknek, unokáinknak. A generációk közötti kommunikáció sosem volt egyszerű, de a digitális világ térnyerésével egyre nagyobb a szakadék a különböző nemzedékek között. 

Hat klasszikus generációt különböztetünk meg

– Napjainkban, Z generációs szóval élve „felhájpolt”, azaz felkapott lett a fenti téma. Százötven évvel korábban nem beszéltek generációkról, mert a nagyapa, az apa és a fiú életvitele, lehetőségei, viselkedése között nem volt nagy különbség – fogalmazott Bógár Zsolt, nógrádi származású teológus és mentálhigiénés szakember. – Az 1920-as években Mannheim Károly alkotta meg a generációk fogalmát, aztán elcsendesült a téma, egészen napjainkig, amikor egyre inkább azt látják a munkáltatók, hogy valami nem úgy működik, mint régen. A fogyasztói társadalomban ez rendkívül fontos. 

Hozzátette: hat klasszikus, ma élő generációt különböztetünk meg: az első a veterán, vagy építő, a második a baby boomer, majd következik az X, Y, Z és alfa generáció. Az 1945-ig születettek a veteránok, a baby boomerek 1945 és 1964 között látták meg a napvilágot. Következik az X generáció, ők 1965 és 1979 között születtek, az Y 1980 és 1994, míg a Z generáció 1995-től 2009-ig. Akik 2010 után látták meg a napvilágot már az alfa generáció tagjai.

A fiatalok lettek a tudás hordozói

– A gazdasági szempontokon kívül talán még fontosabb, az egyén számára égetőbb a kérdés: hogyan viselkedjünk a baby boomer szüleinkkel, a Z, vagy alfa generációs gyerekeinkkel, akik állandóan a gép előtt ülnek? A békés együttélés miatt fontos, hogy belehelyezkedjünk az ő helyzetükbe, megértsük a motivációikat – emelte ki Bógár Zsolt. – Óriási kérdés, nem csak a fiatalok, hanem az idősebbek számára is, hogy hogyan tudnak egymáshoz közelíteni. A generációk között a nyitottság és az elfogadás a kulcsszó.  

Mint mondta, a tudás hordozói lettek az alfák, hiszen ha egy kerékpárt kell megjavítaniuk, akkor már nem az apjukhoz, nagyapjukhoz fordulnak, hanem az interneten található videókból sajátítják el a lépéseket. Nem az a kérdés, hogy a kétféle módon megszerzett tudás közül melyik az értékesebb. Ebbe az esetben ugyanis maga a tudáshoz vezető út az érték, hiszen az együtt töltött időnek, a közös tevékenységnek gyógyító ereje van.

Újra lesz élet wifi nélkül

– Amikor a generációkról beszélünk és azt mondjuk, hogy „bezzeg a mi időnkben!” akkor jusson eszünkbe, hogy mi sem vagyunk különbek apáinknál. A kulcs a kezünkben van, és ez nem más mint az, hogy merjük közelebb engedni magunkhoz a másikat. Figyeljünk egymásra, a gyermekeinkre, a társunkra, a szüleinkre – húzta alá Bógár Zsolt, aki arra is kitért: – A digitális világ egyre gyorsabb, örök kérdés, hogy mi felé tartunk. Steigervald Krisztián, generációkutató mondja azt: a Z-vel lezárult az ábécé, az alfával pedig elkezdődött valami új. Bízunk abban, hogy újra izgalmas lesz a nagymama régi receptje és újra lesz élet wifi nélkül.