Palócföld: hetvenedik évfolyamában jár az irodalmi, művészeti folyóirat

E sorokat Fűzfa Balázs nyugalmazott egyetemi docens, Toldy Ferenc-díjas irodalomtörténész, a Palócföld című irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat megbízott főszerkesztője fogalmazta meg a lap 2024/1–2. összevont számát záró jegyzetében. Abban az idei könyvhétre megjelent kiadványban, amely immár a LXX. évfolyam keretében került, illetve kerülhet az érdeklődők kezébe. Ez pedig imponáló, tekintélyt parancsoló megjelölés, különösen egy vidéki folyóirat esetében. 

A Palócföld főszerkesztője emlékeit idézte fel

Fűzfa Balázs – akit a nógrádi vármegyeszékhelyhez, szülővárosához s a Palócföldhöz szorosan kötődő többszörös főszerkesztő, jeles Mikszáth- és Madách-kutató, Praznovszky Mihály ajánlott a Gréczi-Zsoldos Enikő lemondásával megüresedett funkcióba – hasonló szellemű, érzelmekkel is teli gondolatokat mondott el a minap az ünnepi könyvhét keretében a kiadó, a Balassi Bálint Könyvtár által rendezett bemutatón. A 39 éve Szombathelyen élő Fűzfa Balázs értelemszerűen Vas megyében, az ottani, Berzsenyi Dánielről elnevezett felsőfokú intézményben érzi magát igazán otthon, s Abdát, Radnóti halála színhelyét és Győrt is felnevelő dajkájának tartja, de – a tavalyi év után, amikor a „Petőfi 200” jelzetű tematikus Palócföldet is szerkesztette – egyre szívesebben, mondhatni örömmel jön Madách- és Mikszáth, azaz a palócok földjére is. 

Hasonlóképpen nyilatkozott szerkesztőtársa, az arculattervezésért, a nyomdai előkészítésért és a szöveggondozásért felelős Süth Gabriella. 
A szerzőkön túl elsősorban nekik köszönhetők a Palócföld új számának értékei. Bárki nevéhez is fűződik, remek ötletnek bizonyult, hogy a lapszám képtőművészeti anyagát napjaink olyan nógrádi alkotóinak grafikái képezik, aki kötődnek a Balassi Bálint Asztaltársasághoz. A szervezésben sokat segített Brunda Gusztáv, aki a borítóbelsőkön tanulmányigényű szöveget is írt a művek értelmezéséhez. 

Dupla szám jelent meg

Aki kézbe veszi, illetve belelapoz – a dupla szám miatt az átlagosnál vaskosabb, mintegy 170 oldalas – lapba, könnyen észreveheti a megszüntetve-megtartás dialektikus szempontjainak érvényesülését.  Például azt, hogy folytatódik a lokalitás néhány karakterikus jellemzője. Ilyennek tekinthető a Madách 200+1, az Itthon Nógrádban vagy a Mikszáth 177 című fejezet, de nem idegen a Palócföldtől – hiszen az alcímében is olvasható ez – a szépirodalmi jellegű írások – főként versek, novellák – közzététele sem. 

Fűzfa Balázs úgy döntött, hogy egy egész rovatot szentel a 2023-ban, 64 éves korában elhunyt Kovács András Ferenc kiemelkedő tehetségű erdélyi költő emlékére. Közzétette Markó Béla 2024. január 4-i marosvásárhelyi gyászbeszédét, és azt a kuriózumot, különös párhuzamot, hogy Markó egyik 1982-es verse, a Kedves Madách Imre címe az első sorát képezi Kovács András Ferenc Arany János azt üzente című költeményének. 
A Tanulmány rovatban egy másik különlegesség is felfedezhető, nevezetesen egy nyugalmazott kőszegi gimnáziumi tanár tollából. Lőcsei Ferenc azt mutatja ki, hogy milyen Balassi-hatások vehetők észre Weöres Sándor műveiben. Olyan írásokat emelt ki, amelyekre eddig nem, vagy alig fordított figyelmet a szakirodalom.