Hol fészkelnek a gólyák Nógrádban? – így segíthetsz a szakembereknek!

Idén zajlik a 8. nemzetközi és egyben 15. országos fehérgólya-felmérés, amelyben bárki részt vehet. Sőt! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a lakosságot országszerte, így Nógrád vármegyében is, hogy aki gólyafészket lát, küldje el a szervezetnek az adatokat. Az MME portálunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint a következő két hét, tehát július első fele a legfontosabb időszak, hiszen a fiókák már nagyobbak, de még a fészekben állnak, ami megkönnyíti a számlálást.

Mint fogalmaztak, Magyarországon 1941-ben tartották az első országos fehérgólya-felmérést, amely megmozdulás 1958 óta ötévente zajlik. A nemzetközi felméréshez igazodva 1973 helyett 1974-ben – azaz épp az MME megalakulásának évében – hajtották végre az „akciót”, így 2024-ben ismét aktuális a fészekszámlálás.

Emiatt fontos a gólyafészek adatainak az elküldése

A szervezet tájékoztatásában arra is rávilágítottak, hogy a felmérések során mindig sok adatot küldtek azok, akik nem szakemberek, de szeretik a madarakat.

„A Madártani Intézet 1941-ben például a tanítókat vonta be az adatgyűjtésbe, 1958-tól pedig a postásokat. Az idén ötven éves MME 1974-es megalakulásakor önkéntesek és a nemzetipark-igazgatóságok bevonásával vette át a számlálások szervezését” – fejtették ki a közleményben, amelyből az is kiderült: az adatokra azért van szükség, hogy az MME munkatársai az állomány változása mellett nyomon követhessék a veszélyeztető tényezőket. Ez utóbbiak alapján a szakemberek megtervezhetik a gólyák védelmét, amely már csak azért is nagy jelentőséggel bír, mert ahogy írták: a nyolc évtizede még 16 ezer páros állomány alig negyedére csökkent 2019-re, azaz a legutóbbi országos fészekszámlálás idejére.

Milyen információkat szükséges megadni a fészkek „rögzítésekor”?

A felhívásban azt is feltüntették, hogy milyen információk megadásával segíthetik a közreműködők a szervezet munkáját. Így például fontos adat:

• Hol van lakott vagy lakatlan gólyafészek, vagy akár üres fészektartó
• Volt-e költés idén?
• Amennyiben, igen, hány fióka repült ki?
• Láttak-e a fészekben gyűrűs gólyát?

A segíteni szándékozók az adatokat a legegyszerűbb módon, az MME által fejlesztett, ingyenes Turdus – Android és iOS rendszeren egyaránt elérhető – okostelefonos alkalmazással juttathatják el a szakemberek számára.

„Az app TermészetLesen ikonján belül található a Gólyales adatrögzítő felület, amelyben térkép nézetben is kereshetők a fészkek és fotókat is lehet feltölteni. Ugyanakkor az adatok beküldésére az adatbázis számtógépen használható felülete is használható” – olvasható a tájékoztatásban.

Hasznos tanácsok az adatbázis kitöltéséhez

Az MME honlapján további hasznos gyakorlati tanácsok is elérhetők a fehérgólya-felméréssel kapcsolatban. Mint írták, fontos, hogy egy fészkelőhely csak egyszer szerepeljen az adatbázisban. 

„Új fészek rögzítése előtt meg kell róla győződni, hogy nincs-e fent az adatbázisban az adott helyszín. Ha korábban koordináta nélkül került az adatbázisba egy fészek, akkor csak a lista nézet alján látható. A „van fészek vagy nincs fészek” kérdés a fészekanyag meglétére vonatkozik. Abban az esetben, ha az adott helyszínen nem találunk fészektartót sem, akkor tekintjük megszűntnek a fészkelőhelyet” – sorolták a felhívásban, amely alapján ez utóbbi helyzet a megfigyelések közt a megjegyzés rovatban, vagy a honlap hibabejelentő gombjára kattintva jelenthető.

Emellett az érdeklődők arra is magyarázatot lelhetnek a leírásban, hogy az MME szakemberei a veszélyes oszlop alatt az úgynevezett középfeszültségű oszlopokat értik.

„A fészkeket tartó 8 méter magas oszlopokkal szemben ezek 10-12 m magas, általában külterületen futó, de belterületekre is benyúló hálózatszakaszok. Ezeken találhatók például a transzformátorok” – hívták fel a figyelmet a közleményben, amelyben arra is kitértek, hogy a „sima” villanyoszlopokat nem kell jelölni az adatbázisban. Az MME honlapján az érdeklődők további részleteket találhatnak a témával kapcsolatban.