Választás 2024: lássuk, miről szól a mai nap!

Hónapok óta erre a napra készül az ország: egyrészt azért, mert végre vége a kampánynak, másrészt pedig azért, mert ismét a kezünkbe vehetjük a saját sorsunk alakulását, beleszólhatunk abba, hogyan alakul a jövő szűkebb és tágabb földrajzi környezetünkben. Választás van: reggel 6 és este 7 óra között dönthetünk a polgármesterek, a települési önkormányzati képviselők, a vármegyei közgyűlési képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők személyéről is.

Választás: elégedettek vagyunk lakóhelyünk fejlődésével vagy jobbra vágyunk?

Az önkormányzati választás nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy véleményt nyilvánítunk az öt éve (persze, ha nem volt időközi választás) településünket irányító polgármester, alpolgármesterek és képviselők munkájáról. Néhány kivétellel újra megméretik magukat a településvezetők, így aztán eldönthetjük, hogy elégedettek vagyunk-e a munkájukkal, ezért újra bizalmat szavazunk nekik, vagy inkább másra bízzuk a következő öt évre lakóhelyünk ügyeit, illetve a település fejlesztését.

A választás szabályai a település lakosságának függvényében eltérőek. A tízezer főnél kisebb települések mindegyike egy választókerületet alkot, a szavazólapon pedig az összes jelölt neve szerepel, és a választópolgárok legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak, ahány fős a képviselő-testület. Az érvényes szavazólapokon természetesen kevesebb jelölt is szerepelhet, mint a testület létszáma. A tízezer főnél nagyobb települések egyéni választókerületekre vannak osztva, a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő, míg a nem nyertes jelöltek szavazatait pártonként összesítik és ez alapján kiosztják a kompenzációs mandátumokat. A képviselői helyek száma a lakosság számának megfelelően változik. A polgármester-választás szintén egyfordulós, a polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz. (Figyelem: a tájékoztatás nem teljes, a részletekért és bővebb információkért keresd fel a Nemzeti Választási Iroda weboldalát!)

A kisebb településeken a vármegyei közgyűlésről is döntünk ma

Listás szavazás formájában dönthetünk a vármegyei közgyűlések tagjairól is. Itt a képviselők száma a vármegye teljes lakosságának számától függ, ugyanakkor a megyei jogú városokban – esetünkben Salgótarjánban – élők nem szavazhatnak a vármegyei önkormányzat összetételéről.

Legkevesebb 15 fős lehet egy közgyűlés, egyébként minden 20 ezer fő után egy képviselő lehet. Nógrád alig több mint 153 ezres lélekszáma alapján tehát 15 fős vármegyei közgyűlés áll majd össze a listás szavazatok alapján. (Érdekesség: Borsodban 28 tagú lesz a közgyűlés, Pest vármegye után ez lesz a legnagyobb létszámú testület az országban.)

Kire bízzuk az ország képviseletét? Most mi is beleszólhatunk Európa ügyeibe!

Az EP-választás több szempontból is speciális, az pedig egy különleges helyzet, hogy ezúttal az önkormányzati képviselőkkel egy napon – de nem egy lapon(!) – dönthetünk az Európai Parlament magyar képviselőinek kilétéről is. Jó tudni: az EP-választáson Magyarország egyetlen választókerületet alkot, ezért például a fellebbezési, illetve a jogorvoslati szintek eltérnek az országgyűlési választáson gyakorolhatótól. Ezekről a Nemzeti Választási Iroda weboldalán tájékozódhatsz.

EP-választást ötévente tartanak az Európai Unióban. A szavazást ezúttal – az Európai Tanács döntésének értelmében – 2024. június 6. és 9. között kell megtartani, de a pontos dátumot az eltérő hagyományok és jogi rendelkezések miatt a tagállamok maguk dönthetik el. Hazánkban a mai napra esett a választás, mivel az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében mostantól az önkormányzati választással egy időben kell megtartani az európai parlamenti választásokat is.

A választás egyfordulós, listás szavazás, amin Magyarországon csak pártok indulhatnak. Az ország az EP-javaslata alapján a 2024-es választáson is 21 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe. A Fidesz-KDNP, DK–MSZP–Párbeszéd, a TISZA, a Momentum, a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutya Párt, a Jobbik, az LMP, az MMN, a 2RK és a MEMO közül választhatunk.