Szünet

Egy évvel ezelőtt ilyenkor már repültek a sarokba az iskolatáskák, csobbantak a gyerekek a strandon és már zajlott a gondtalan nyári szünet. Úgy látom, idén is mintha sok helyen már hetekkel ezelőtt végleg kicsengettek volna...

Hogyan élik meg ezt az utolsó napot a szülők, a családok, a tanítók és a gyerekek? Volt-e értelme megbolygatni a tanév rendjét? Ugyebár eredetileg az energiaválság miatt döntöttek így. A téli szünetet rendkívüli intézkedések keretében meghosszabbították, már tavaly is 17 napos volt. Az őszi szünet időtartama nem igazán változott, 8 helyett 9 nap volt, a tavaszi szünet azonban 11 naposra nyúlt. Ezek a változtatások okozták azt, hogy nyáron egy kerek héttel tovább tart az iskola, mint eddig. Így szinte már el is illant a június, az érettségizők még küzdenek, a tanárok pedig július elején is értekezhetnek. Az biztos, hogy sem a tanórák, sem a tananyagmennyiség nem csökkent az utóbbi években. Előfordul, hogy a gyerek júniusban még témazárót ír, még feleltetik, vagy valamiből még vizsgázni kell. Na de mit nyerünk vele? Talán kevesebbet kell gondolkodni az egybefüggő szabadságok tologatásán, télen mi is többet pihenhetünk, amikor a természet is alszik. Van idő minden rokon meglátogatására és még többet játszhatnak a gyerekek a karácsonyfa alatt az új játékokkal, vagy talán még az új könyvekre is jut idő.

Úgy gondolom volt értelme, de ehhez a pedagógusok megértésére, türelmére van szükség a sikeres, élményekben gazdag évzáráshoz.