Gyopáros Alpár: van jövőjük a falvaknak Nógrádban

– Nem először jár vármegyénkben. Mik a tapasztalatai, merre tart Nógrád fejlődése?

– Meghaladja a 30 milliárd forintot az az összeg, ami a Magyar Falu Program keretében Nógrádba érkezett. A falusi CSOK, önkormányzati pályázatok finanszírozására, egyesületek, alapítványok támogatására, vagy a Nógrád vármegyében működő kisvállalkozások támogatására fordítottuk. Látszik a fejlődés, látszanak az eredmények, azon településeket céloztuk elsősorban, amelynek a népességszáma egy negatív demográfiai folyamat következtében az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent. Itt arról számolhatunk be, hogy a települések döntő többségében már nem csökken ez a szám, megállt, vagy akár növekedésnek is indult. Egyre több fiatal dönt úgy, hogy otthon marad a szülőfalujában, vagy hazatér és ott alapít családot. Legújabb és egyben legnépszerűbb pályázatunk is ezt a célt szolgálja, ennek keretében a kistelepülési önkormányzatok az általuk tulajdonolt és általuk fenntartott utak, utcák, járdák, kerékpárutak építésére, felújítására nyerhetnek támogatást. Nógrád vármegyének az a Nyugati része, amely leginkább Budapesthez, vagy az agglomerációhoz gravitál, már már az agglomeráció része, ott demográfiai értelemben kevesebb problémánk van, hiszen innen már nem költöznek el. Keletebbre, távolabb a fővárostól fennáll a demográfiai kihívás, de látunk részeredményeket, így a Magyar Falu Programot addig folytatjuk, amíg ezt a fordulatot minden településen el nem érjük.

– Nógrádban rengeteg kis lélekszámú falu van. Ön szerint milyen jövő vár ezekre az egészen apró településekre? Mivel tudja a megmaradásukat támogatni a kormány?

– Arra törekszünk, hogy életminőségjavító intézkedésekkel támogassuk ezeket a településeket. Akár utcák, járdák, közintézmények fejlesztésére, kulturházak, óvodák, iskolák felújítására biztosítunk forrásokat. Sőt sok esetben már bővítésre van szükség, hiszen olyan komoly a gyermekvállalási kedv a kistelepüléseken és annyira bővül a gyermeklétszám a falvakban, hogy sok esetben azt látjuk, hogy nem férnek el a gyerekek az óvodában és bővíteni kell, de volt már olyan is, hogy újranyitottunk óvodát kistelepülésen. Ugyanez a fordulat vonatkozik az orvosi, szociális ellátásra, az egyesületek támogatására, magánszemélyek otthonteremtési támogatására, a falusi CSOK-ra. Van jövője a nógrádi falvaknak. Azért biztosítjuk ezeket a forrásokat, hogy jó legyen ezeken a kistelepüléseken élni és ne kényszerüljenek elköltözni a fiatalok.

Gyopáros Alpár az utak fejlesztéséről is beszélt

– Budapest közelsége miatt szinte egész Nógrád számára fontos az utak fejlesztése. Mit lehet erről tudni?
– Magyarország kormánya vállalta azt 2016-ban, hogy minden megyei jogú várost belátható időn belül beköt a hazai autópálya vérkeringésébe kétszer két sávos utakkal. Ezt a feladatot szinte teljes mértékben elvégeztük, már csak Zalaegerszeg bekötése hiányzik, de ezen felül számos kétszer kétsávos utat is építettünk szerte az országban. Miközben ezek az autópályák, gyorsforgalmi utak megépültek, a mellékutak állapota leromlott, ezért  2019-ben egy intenzív mellékúthálózat fejlesztési programot indítottunk a Magyar Falu Programban. Ennek az eredménye már szépen látszódik, több mint 4000 kilométer utat újítottunk fel, többek között Nógrád vármegyében is.

A béke a gazdasági fejlődés záloga

– Ön szerint mi választás tétje Európát, illetve a magyar önkormányzatokat illetően?
– Most lényegesen nagyobb a tét, mint a vidékfejlesztésben általában, hiszen itt már sajnos a háborúról kell beszélnünk. Tartani lehet attól, hogy eszkalálódik a közeljövőben és ezért rendkívüli a jelentősége az európai parlamenti választásoknak, hiszen az európai parlament összetétele határozza meg a kontinens jövőjét. Olyan háború dúl a szomszédunkban, amelyben indirekt módon a világ nagyhatalmai is részt vesznek és százak halnak meg. Ez önmagában is elegendő indok arra, hogy ebben a katonai konfliktusban fegyverszünet lépjen életbe, de a háború közvetett módon is befolyásolja életünket, amit az energiaválság és az infláció is jelez. A hazai falvakban, városokban szintén a békét és a biztonságot kell megteremteni. Olyan településvezetőket kell választani, akik teljes mértékben egyet értenek a kormánnyal, hiszen csak így tudják garantálni azt a gazdasági fejlődést és bővülést – beleértve a vidékfejlesztést is – ami az elmúlt években jellemezte hazánkat.