Tuzson János botanikus emléke előtt tisztelegtek Fenyvespusztán

Az előző napi nagy esőzés után napsütéses reggelre virradt a Mátra, így ismét sok érdeklődőt vonzott a fenyvespusztai Tuzson János Arborétum programja. A tari civil szervezetek tagjai, a házigazda Egererdő Zrt. munkatársai, az egyik testvértelepülés, a felvidéki Ipolykér képviselői, a program fellépői mellett túrázók, természetjárók, más érdeklődő is érkeztek, sokan családostól is.

A Tuzson János emléknap megnyitóján Turopoli Zsolt, Tar polgármestere köszöntötte a vendégeket, ismertetve a nap programját. 

Ezután Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója mondott beszédet. Az erdei iskola átadását idézte fel, kifejtve, hogy a beruházás megvalósítása után a következő feladat a létesítmény élettel való megtöltése volt. A helyi embereknek, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak köszönhetően ez jól sikerült, bizonyítja ezt a hagyományos májusi rendezvény is. A 2010-ben megvalósított fejlesztésekkel megnyílt az erdő a társadalom szélesebb körei előtt, így 14 év távlatából elmondható, hogy sikeres volt a kezdeményezés.

Tuzson János arborétuma békességet nyújt

A megnyitó után az arborétum bejáratánál elhelyezett emléktáblánál folytatódott a rendezvény. Turopoli Zsolt felhívta a figyelmet a hely jelentőségére és arra a békességre, amit itt megélhetünk. Kívánta, hogy ezt a békét mindenki vigye haza, adja tovább a családjában, hiszen erre a békességre, minden formájában, ma nagyobb szükség van, mint bármire.

Ezután dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szólt a jelenlévőkhöz, felidézve a családtörténetet is.
– Ennek a helynek valóban van egy békés szelleme, ahogy polgármester úr is mondta – fogalmazott. – Dédapám is ezt a békességet érezhette meg itt, amikor először kijött ide. Annyira megtetszett neki a hely, hogy a budapesti Gellért-hegyen álló villáját eladta és az árából megvette Fenyvespusztán a birtokot. Tudós emberként akkor kezdett el gondolkodni azon, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a hellyel.

Kísérleti telepként működött

Hozzátette: a trianoni békediktátum után történt mindez, ami miatt hazánk elvesztette erdőterületeit, így az országban fahiány lépett fel. Tuzson János megbízást kapott arra, hogy megoldást keressen a fahiány pótlására, így a fenyvespusztai arborétum kísérleti telepként is működött, ennek eredménye a ma is látható gyűjteményes kert. A területen számos, más földrészről származó növényt is elültettek. Az idő tájt még nem volt ismert, hogy egy-egy idegenhonos növényfaj invazívvá is válhat az új élőhelyén.

A beszéd után a koszorúzás következett, majd a vendégek bejárták az arborétum ösvényeit. Különösen sokan álltak meg a kert központi részén álló óriás atlaszcédrus előtt, ami a természetvédelmi oltalom alatt álló terület legismertebb növénye, kora nyolcvan év körül lehet.

Számos kísérőprogram színesítette a rendezvényt

A fenyvespusztai programot számos kísérő rendezvény is színesítette. Lucza Zsolt természetfotós szabadtéren mutatta be alkotásait; portálunknak elmondta, hogy a számára legkedvesebb téma az időjárás, a köd, a felhők játéka, a viharok vonulása. A fotók méltán arattak nagy sikert a vendégek körében.

A rendezvényen felléptek a pásztói Rajeczky Benjamin művészeti iskola tanárai és növendékei, kiosztották a főzőverseny díjait is: mivel a zsűri egyformán kiválónak értékelte a fogásokat, valamennyi résztvevő nyert a maga főztjével. A programot igazi különlegesség, kutyatánc zárta, a hollókői Bérczes Christine Elisabeth hozta el a bemutatóra világversenyeken is dobogós helyezéseket elérő ebeit.