Feledékenység

A reggeleim rendszerint kaotikusak a kapkodás miatt. A buszom lekésésének elkerülése érdekében szinte fénysebességgel rohanva szedem össze magam, majd futólépésben vágok neki a megállóba vezető útnak. Azt hiszem, hogy csak az isteni gondviselésnek hála, hogy nem felejtek rendszeresen otthon valamit.

Minap – csodával határos módon – az ébresztő megszólalásakor nem nyomtam a „szundi” gombra, így a megszokotthoz képest rengeteg időm volt a készülődésre. Talán épp a kényelmesség miatt elfelejtettem egy, a rohanás közepette mindig elvégzett lépést: a táskám tartalmának leellenőrzését. Így a nyugodt reggelt, egy feszült nap követte a jegyzetfüzetem otthonfelejtése miatt.