Szijjártó Péter: a nógrádiak büszkék lehetnek a vármegye gazdasági teljesítményére

– Az utóbbi egy-két évben sűrűn megfordult vármegyénkben, általában valamilyen avatóünnepség kapcsán láthattuk vendégül. Számíthatunk önre a jövőben is, lesznek mostanában jelentősebb fejlesztések?
– A Nógrád vármegyei emberek joggal lehetnek magukra büszkék, mert az elmúlt esztendőkben – részben a kormány beruházásösztönző támogatásainak köszönhetően – összesen 25 nagy beruházás jött létre a térségben. Ezek a fejlesztések összességében 360 milliárd forintnyi értéket képviseltek, és sok száz új munkahelyet hoztak itt létre. Az ide települő vállalatok mindegyike úgy véli, hogy az itt megtalálható, munkára jelentkező emberek jól képzett, szorgalmas munkaerőt jelentenek. Magyarországon ma a beruházásösztönzés tekintetében az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e rendelkezésre álló munkaerő az adott térségben. Önöknél ez megtalálható. Úgy vélem, hogy a járműipari beszállítás tekintetében és az élelmiszeriparban is vannak kilátásban olyan új beruházások, amelyek esetében a vállalkozók meggyőzhetők arról, hogy Nógrádban hozzák létre azokat.

– Az Alstom – amelynek mátranováki telephelyén jelenleg egy 6 milliárd forint értékű fejlesztési program zajlik – a kormány stratégiai partnere. Mit jelentenek a gyakorlatban, és miért fontosak az ilyen partnerségek?
– Azért kötünk stratégiai partnerségi megállapodásokat, mert szeretnénk, ha ezek a beruházások önmagukon túlmutató jelentőséggel bírnának, pozitív hozadékot jelentenének a magyar gazdaság számára. Amikor stratégiai együttműködési megállapodást kötünk, akkor megállapodunk arról, hogy az adott vállalat nem csak új munkahelyeket hoz létre, hanem folyamatosan képezi munkatársait, így azok az újabb, magasabb hozzáértést követelő technológiák használatára is alkalmasak lesznek. Megállapodunk arról is, hogy a térségben működő oktatási intézményekkel, szakképző- és középiskolákkal – ha van, akkor felsőoktatási intézményekkel – a lehető legszorosabb együttműködést hozzák létre annak érdekében, hogy az ott tanuló fiatalok az iskola elvégzését követően az adott térségben működő vállalatnál dolgozhassanak. Mindezek mellett azt is lefektetjük, hogy a vállalkozások a beszállítói hálózatukba minél több magyar kis- és közepes vállalkozást vonjanak be, hiszen így azok is tudnak fejlődni és új munkahelyeket létrehozni. A stratégiai együttműködési megállapodások lehetővé teszik, hogy a beruházások magukon túlmutatóan is támogassák a magyar gazdaság hosszú távú növekedését.

– Januárban azt nyilatkozta portálunknak, hogy reményei szerint idén már az ország gazdasági és pénzügyi helyzete lehetővé teszi a 2-es számú főút nógrádi szakaszának fejlesztését. Hogyan látja most a helyzetet?
– Azt gondolom, hogy az említett útépítés talán legfontosabb eleme, hogy Rétságot elkerülje az egyre növekvő forgalom. A 2-es és a 22-es út vonatkozásában is zajlanak fejlesztési és tervezési munkálatok. A kormányzat számontartja a Budapestről szinte nyílegyenesen északra mutató közlekedési folyosót. Pontosan tudjuk, hogy az észak-déli közlekedési folyosók közül ez az, ahol még nagyon komoly adósságunk van a gyorsforgalmi úttá történő alakítás tekintetében. A legfontosabb, hogy a munkálatok a Rétság körüli elkerülővel kezdődjenek, aminek hamarosan neki is állunk.

– Március végi szlovák sajtóhírek szerint előrelépés történt a két ország közötti vasúti közlekedés helyreállításában, és ez Nógrádot is érinti. Mit lehet erről tudni jelenleg?
– Több vasútvonal is van, amelyek átvezetnek a magyar-szlovák határon, de jelenleg nincsenek használatban, vagy nincs rajtuk rendszeres forgalom. Vannak olyan esetek is, amelyeknél csak néhány száz méter vagy egy kilométer hiányzik ahhoz, hogy a két ország vasúti hálózatát összekössük. Másfél héttel ezelőtt a szlovák kormány úgy döntött, hogy Magyarország és Szlovákia megkezdheti a közös munkát, melynek eredményeként a 654 kilométernyi határszakaszunkon több ponton is új átkelési lehetőségek jönnek létre. Az elmúlt években több útkapcsolatot és hidat is átadtunk a két ország között, egyebek mellett itt az Ipolyon is, de új vasúti kapcsolatok még nem létesültek. Most ezeken van a sor. Úgy tűnik, hogy Nógrád vármegyében két ilyen vasúti kapcsolat létrehozására most nemcsak a magyar, hanem a szlovák oldalon is van készség és nyitottság.

– A térség földrajzi adottságai és történelmi értékei miatt Nógrád egyik sokat emlegetett kitörési pontja lehet a turizmus. A külügyi tárca ezt milyen eszközökkel tudja támogatni?
– Mi alapvetően népszerűsíteni tudjuk ezt a térséget a külföldiek körében annak érdekében, hogy ha Magyarországra jönnek, akkor ne csak Budapestre és a Balatonra látogassanak el, hanem fedezzék fel az ország középső és északi részének szépségeit is. Hiszen Pásztót, Szécsényt, Hollókőt és a többi nógrádi települést is érdemes felkeresni. A hivatalban lévő polgármesterek, képviselő-testületek és a vármegyei közgyűlés összeállíthatnak egy jó turisztikai koncepciót arról, mi az elképzelésük a térség, a vármegye fejlesztése tekintetében a turizmus vonatkozásában. Ha ez megtörtént, akkor a kormány nagyon szívesen ad hozzá támogatást.

– A számunkra igen kedvezőtlen forint-euró árfolyam miatt egyre többen gondolkoznak azon, hogy a határ szlovák oldalán vállalnak munkát. Eközben itthon folyamatosan kritizálják a kormányt a távol-keleti vendégmunkások fogadása miatt. Ezzel a jelenséggel mit tud kezdeni a kormány?
– Szeretném leszögezni, hogy minden munkahely esetében a magyar emberek élveznek prioritást. Arra törekszünk, hogy minden egyes munkahelyre magyar embereket vegyenek fel a vállalatok. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor ez nem lehetséges, például abban az esetben, ha nincs megfelelő számú, vagy a szakképzettségi kritériumoknak megfelelő munkaerő a térségben. Ilyenkor, ha nem engedünk vendégmunkást az adott pozícióba, akkor a többi magyar ember munkahelyét veszélyeztetjük. Ezért fontos, hogy ha egy területen, minden erőfeszítés ellenére sincs megfelelő munkaerő, akkor szigorúan szervezett és szabályozott körülmények között odaengedjük a vendégmunkásokat.

– Idén három jelentősebb esemény is nagy hatással van a világpolitikára: a továbbra is zajló orosz-ukrán háború, a közelgő EP-választás és az amerikai elnökválasztás. A magyar külpolitika szempontjából ezek milyen jelentőséggel bírnak?
– Az idei év reményt hoz. Annak a reményét, hogy Európában jobboldali, a világon pedig egy békepárti fordulat következhet be. Ehhez arra van szükség, hogy a jobboldali patrióta, konzervatív, szuverenista pártok az eddiginél nagyobb erőre tegyenek szert az Európai Parlamentben. Akkora erőre, hogy a parlamenti erőrendszert jobbra tolják el. A globális békepárti fordulathoz pedig arra van szükség, hogy a republikánus elnökjelölt, Donald Trump nyerjen az Amerikai Egyesült Államokban. Az Ukrajnában zajló háború ugyanis egyre inkább az eszkaláció veszélyével jár, egyre több ember hal meg, és egyre nagyobb a pusztítás. Ennek megállítása csak békével lehetséges, a béketárgyalásokra azonban a felek önszántukból nem hajlandóak. Ehhez külső kényszerítő erőre van szükség. Arra pedig, hogy a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz üljenek, az Egyesült Államok elnökválasztása kínál esélyt. Amennyiben azt Donald Trump nyeri meg, nagyon gyorsan véget érhet az ukrajnai háború, azt követően pedig teljesen más életminőség költözik be Európába is.

Szijjártó Péter mátranováki beszéde: