Majális

Mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, hogy majális? Ünneplő tömeg, mindenhol zene, óriási gyerekzsivaj, égbe emelkedő lufik, vattacukorillat, fagyizás. Manapság a május elseje nem más, mint egy vidáman és boldogan eltöltött munkaszüneti nap. Nógrád szinte minden településén készülnek különböző programokkal erre a napra. Jobban belegondolva elég különös, hogy fennmaradt ez az ünnep, a szocialista korszak kihagyhatatlan felvonulásai és a virsli-sör párosa után. Eredetileg a munka ünnepe, a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap. 1890-ban ünnepelték először, az előzményei egészen az ipari forradalomig nyúlnak vissza. 

Néprajzkutatók szerint még korábbra is datálható, ugyanis a tavasz egyik legszebb időszakának kezdeti pontja volt a május elseje, ekkorra már Szent György napjával elkezdődött a mezőgazdasági év, május első napjához azonban a gazdasághoz kevésbé kötődő szokások uralkodtak már a 18. században. A fiatalok ünnepe volt, ez pedig a ma is ismert májusfaállításhoz köthető. Ekkor zöld ágat vittek a fiatal legények, kiszemeltjük háza elé, és azt díszekkel, szalagokkal díszítették. Ez egy egyértelmű jelzés volt arra a közvetlen környezetnek, de akár az egész településnek, hogy udvarolni szeretne az adott lánynak a legény. Ebből már a  19. században bevezetett munka ünnepe pedig megint egy teljesen más szokásrendszert alakított ki, így például idén Balassagyarmaton Utcazene Fesztiválon közel harminc fellépővel ünnepelhetünk majd.