2024.04.16. 12:36
Kényszerpihenő
Veres Edina gondolatai a témában.
Az elmúlt napokban a napsütés átvette a főszerepet az időjárás színpadán, aminek köszönhetően előtérbe kerülhettek a lengébb ruhadarabok. Mindez azonban azt is előrevetíti számomra, hogy megállíthatatlanul közeledünk a nyári időszak – és azzal együtt a strandszezon – felé.
Ezzel párhuzamosan természetesen célként fogalmazódott meg bennem, hogy a télen „megszerzett” úszógumikat ledobjam magamról az első tóparti kiruccanás előtt. Azzal is tisztában vagyok, hogy az egészséges életmód egyik alapköveként a rendszeres testmozgásnak a mindennapok elmaradhatatlan részét kell képeznie. Ugyanakkor a nyár közeledtével a női hiúság is erős motiváló erőként kezd munkálkodni bennem azért, hogy a problémásnak ítélt „területeket” néhány extra gyakorlatnak vessem alá.
Ki is dolgoztam egy tervet a kívánt cél elérése érdekében, de mielőtt nekiláthattam volna a kivitelezésnek, egy nem várt akadályba ütköztem. Az első edzésnapra virradó reggelt ugyanis egy jóleső nyújtózással indítottam el… a mozdulat pedig annyira jól sikerült, hogy néhány órával később a derekam környékén „tomboló” fájdalom miatt a legegyszerűbbnek tűnő mozdulatok végrehajtása is nehézséget okozott, nemhogy egy-egy összetettebb feladaté.
Így akármennyire is sürgetőnek éreztem a strandszezon előszele „követelte” változtatást, lényegében a nem várt helyzet miatt átütemeztem – átmenetileg – a tervem. Ennek következtében a legszükségesebb gyakorlatot jelenleg a kényszerpihenés jelenti… és egy, és kettő!