Máltai önkéntesektől tanulhatnak angolul a nógrádi tanodák hátrányos helyzetű diákjai

Cherisanne Mallia, a törékeny fiatal lány és Sükösd-Kósa Mihály fél évvel korábban egy nemzetközi önkéntes program keretében érkeztek Magyarországra. Személyes ismertség miatt kerültek Bátonyterenyére, hiszen Misi a családjával csak 2018-ban költözött Máltára, addig Piliscsabán és Budapesten éltek.

– Cherrel ugyanabba a gimnáziumba jártunk Máltán. Az egyetemi éveket megelőzően szerettünk volna egy év szünetet tartani a tanulmányainkban, utazni, tapasztalatokat szerezni. Erre jó lehetőséget kínált az a program, ami az Európai Unió számos országába biztosít alkalmat az önkéntességre – kezdte közös történetüket mesélni Misi, aki tolmácsként is segíti a társalgást, hiszen ő angolul és magyarul is beszél, míg Cher anyanyelvi szinten társalog angolul és természetesen máltaiul is, de a magyar nyelvvel már nehezebben boldogul.

– Nagyon nehéz a magyar nyelv, de próbálom azt elsajátítani, ugyanis a terveim között szerepel, hogy pszichológiát tanulok majd az egyetemen és az sem kizárt, hogy Magyarországon folytatom a tanulmányaimat – veszi át a szót a fiatal lány, aki arról is mesél, hogy az első benyomása az volt amikor hazánkba érkezett: itt sokkal másabbak az emberek, mint Máltán, sokkal zárkózottabbak. A legnagyobb kontraszt mégis az a két ország között, hogy a pici sziget szinte kopár Nógrád gyönyörű természeti környezetéhez képest.

A fiatalok délutánonként heti két alkalommal a bátonyterenyei, kétszer a mátraverebélyi tanodában, egyszer pedig Lucfalván foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyerekkel. Mint mondták: eleinte nehezen nyíltak meg az iskolások, mára azonban megtalálták velük a közös hangot és az általuk tartott angol nyelű órákon egyre bátrabban szólalnak meg idegen nyelven. De nem csak a kicsik fejlődtek az elmúlt fél évben, Cher és Misi is nagyon sok tapasztalattal gazdagodott és szeretet kapott a gyerekektől. Mindketten sokat fejlődtek, önállóságot tanultak. Megállnak a saját lábukon, és távol a családjuktól, egyedül is boldogulnak.

– Az itt töltött időnek is szerepe van abban, hogy pedagógiai téren szeretnék majd továbbtanulni. Úgy döntöttem, hogy tanár leszek, Finn egyetemre adom be a jelentkezésemet – mondta Misi, aki arról is beszámolt, hogy szabadidejükben kerékpáron fedezik fel a környéket, de előfordul az is, hogy a hétvégéket Budapesten töltik. Cher emellett sokat olvas, zenét hallgat és ismét elkezdett rajzolni.

A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége 1996-ban alakult Berki Judit és Szomora Szilárd vezetésével. Eleinte jogvédelemmel foglalkoztak, majd az oktatásra helyeződött át a hangsúly. 2013-ban adódott egy lehetőség: az Erasmus-programon belül nemzetközi önkéntesekkel lehetett együtt dolgozni. Azóta minden évben volt önkéntes Bátonyterenyén, szerte a világból: Tunéziából, Törökországból, Szingapúrból Horvátországból, Egyiptomból, illetve Romániából is.

– Az Európai Szolidaritási Testület által megvalósított önkéntes program célja a hátrányos helyzetű gyermekek idegen nyelvi kompetenciafejlesztése. Az általános iskolás diákok multikulturális környezetben használhatják az angol nyelvet. Ennek köszönhetően könnyebben veszik az akadályokat az iskolában is – tájékoztatott Somoskői Tamás, a Bátonyterenyei Tanodahálózat nemzetközi ifjúsági csere- és önkéntes programok koordinátora.

Hozzátette: az önkéntességből azonban mindkét fél profitál, a külföldi fiatalok ugyanis azáltal elmélyíthetik önismeretüket, komfortzónájukból kimozdulva olyan területen próbálhatják ki magukat, ami érdekli őket.