Megmentett művész

Május elején újra Balassagyarmaton koncertezik a Kispál és a Borz zenekar, és már most jelentős az érdeklődés az esemény iránt. Ebből az alkalomból jutott eszembe egy bő negyedszázaddal ezelőtti történet, amikor Lovasi Andrást sikerült megmentenem, hogy néhány röpke órán át szippantgasson a rendőrségi fogda levegőjéből.

Akkor is a moziban lépett fel az együttes. Hajnalok-hajnalán már csak néhányan maradtunk a filmszínház épületében, és együtt indultunk útnak a zenekar tagjaival, ők a szállásukra az egyik közeli panzióba, mi, néhányan srácok, hazafelé.
Amint kiléptünk az ajtón és megindultunk a Bajcsy utcán a városközpont irányába, valami oknál fogva Lovasi Andrásra rátört a mozoghatnék. Úgy gondolta, felesleges energiáit a járdasziget menti kukák rugdosásán vezeti le. Azt azonban nem tudhatta, hogy a hulladéktároló edények éppen a rendőrkapitányság előtt sorakoznak.

Azonnal ki is jött, és elénk toppant az ügyeletes egyenruhás, számon kérve a felelőtlen cselekedetet. Szerencsére ismerős volt nekem a zsaru, és a néhány perces rábeszélés során elmagyaráztam neki, a művész úr a benne felhalmozódott feszültséget így vezeti le, rongálás nem követett el, a kukák nem borultak fel, engedjen el nyugodtan az utunkra, elkísérem őket a szállásukig.

A rendőr, átlátva a helyzet komikumát, csak intett egyet, mondta, „menjenek tovább, de sebesen”, és a következő pillanatban már megkönnyebbülten fordultunk be a Deák Ferenc utcába, mondván megúsztuk az esetet.