Emléktúrával és családi nappal emlékeztek Balassagyarmaton a Don-kanyar hősi halottaira (videó)

Mint ismert, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A katasztrófa áldozatai és túlélői emléke előtt tisztelegve megrendezett emléktúrán résztvevők szombat reggel a balassagyarmati Honvédelmi Sportközpontban gyülekeztek. Innen Őrhalomba indultak, ahol a római katolikus templomnál elhelyezték a megemlékezés virágait. Aztán Patvarcon keresztül elindultak Balassagyarmatra, a Patvarci úti temetőbe, ahol Lászay János ezredes sírjánál tartottak megemlékezést. 

Az eseményen Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere mondott beszédet, amelyben felidézte, hogy trianoni diktátum mekkora károkat okozott Magyarországnak. Mint mondta, az ezt helyreállító Bécsi döntések voltak azok, amik miatt Magyarország nem tagadhatta meg a németek melletti hadba szállást.

– Az már a történelem szörnyűsége, hogy 1942-ben azzal áltatta magát a német hadsereg és sajnálatosan vele együtt a magyar hadsereg is, hogy egy gyors háborúban legyőzi a szovjet haderőt. A doni katasztrófa végül a magyar katonai történelem legnagyobb tragédiája volt, soha ilyen mértékű, néhány nap alatt elszenvedett emberáldozati vesztesége nem volt a magyar hadseregnek. A katasztrófában mégis – annak ellenére, hogy 130 ezer áldozatot hozott és felszerelés nélkül, szinte csak támadó kiképzést kapott, megfelelő haderővel nem rendelkező magyar hadsereg, amelynek olyan hosszú szakaszon kellett volna tartania a frontot, amelyhez 27 ezredre lett volna szükség, ehelyett csak 18 volt – nagyszerű hősies ellenállást gyakorolt és megtalálta az utat a kitörésre, mert megúszta a teljes megsemmisülést – fogalmazott a polgármester.

Kitért arra is, hogy immár 11. alkalommal tartanak megemlékezést Lászay János sírjánál. Kiemelte, Lászay János már 19 évesen az első világháborúban harcolt. Majd a trianoni diktátum után „előadó” rendfokozatban rejtett állományba vették és „közigazgatási alkalmazottként” látott el feladatokat Kőszegen. Aztán 1939-ben őrnagyi rangban a Szécsényi járás katonai parancsnokságát vezette és egyben a mozgósított iker 53./II zászlóalj parancsnoka lett. Ezután 1942. május 12-én a doni hadszíntérre elvonuló 23./II zászlóalj parancsnokává vált. Majd 1942. november 23-án a harctéren ezredesi rangban átvette a 23. gyalogezred-parancsnokságot. Végül 1943. január 14-től október 1-ig kezelték kórházban. Felgyógyulása után Losoncra az ezredtörzshöz helyezték. Később 1946. május 1-én amerikai hadifogságba esett. Hazatérése után családjával Szécsényben telepedett le, köztiszteletben álló személy volt. Aztán egy kommunista feljelentés alapján börtönbe került és megfosztották a korábbi rendfokozataitól, így csak a katonáinak köszönhetően élte túl a szocializmust. 

– A Losonci gyalogezred Balassagyarmati zászlóaljából mintegy ezer katona vett részt a harcokban, négyszázan élték túl a katasztrófát. Lászay János személyében egy nagyszerű katonára emlékezhetünk és reménykedjünk abban, hogy soha nem kell őrült ideológiák miatt vagy területfoglaló háborúk okán katonatársainkra és az elhunyt katonákra emlékeznünk – zárta a beszédét a polgármester.

Ez követően a jelenlévők megkoszorúzták Lászay János sírját, majd innen a Balassagyarmati Honvédelmi Sportközpontba vezetett az útjuk, ahol a 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület csatajeleneteit láthatták az érdeklődők, valamint lézer- és légfegyveres, továbbá airsoft lövészeten vehettek részt. 

A Balassagyarmati Honvédelmi Sportközpont és a 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tervei között szerepel, hogy a jövőben is közösen rendezik majd meg a doni emléktúrát és családi napot.