Megcsúszva

Hóeséssel indult a december. A gyerekek nagy örömére fehér takaró borította a napokban a tájat, épült a hóember, vívták a nagy hócsatákat. A közlekedők már nem voltak ennyire boldogok. Az utakat is ellepte a hólepel, elakadt kamionok, árokba csúszott járművek, balesetek nehezítették a sofőrök dolgát. Mindezek mellett tartogatott még egy kellemetlen meglepetést számomra is a télies időjárás. Az autóm hátsó szélvédője ugyanis beszakadt, az oka mindmáig talány. Jármű hiányában kénytelen voltam autóbusszal munkába indulni. Számítottam rá, hogy a kedvezőtlen útviszonyok miatt nem lesz kellemes az utazás, de amiben részem volt, az minden képzeletemet felülmúlta. Azon nem lepődtem meg, hogy a latyakos, havas út miatt jó negyedórás késéssel érkezett meg a busz. Az már kellemetlenebb volt, hogy a húsz perces várakozás alatt alaposan átfagytam. 

Elég jól haladtunk egy ideig, reménykedtem benne, hogy a kezdeti késlekedést nem tetézik újabb percek. Azonban a sofőr az egyik kereszteződésben nem a megfelelő útra fordult. Az utasok jelzésére visszafordult, így a megfelelő vonalon haladtunk tovább. Ezt eljátszottuk még egyszer, de ezt is sikerült korrigálni. Azonban, amikor harmadik alkalommal indult rossz irányba, már nem volt mit tenni. A tizenötperces utat végül bő egy óra alatt sikerült megtenni. Még szerencse, hogy a korábbi busszal indultam el, így nem késtem le a megbeszélt időpontot. Ilyen körülmények mellett inkább hanyagolom a tömegközlekedést..